Felújították a hídvégi gróf Nemes család kápolnáját

0
291

Búcsút, Szűz Mária szent nevének napját ünnepeltek Hídvégen, ahol a római katolikus egyház és Kovászna Megye Tanácsának köszönhetően felújították és megáldották a romániai műemlékek között is számon tartott hídvégi Nemes kápolnát. Csiby József brassó-belvárosi plébános, aki a kis kovásznai település lelkipásztori ellátásáért felel, számolt be portálunknak az eseményről.

A hídvégi Nemes-kápolna és a római katolikus közösség

A környék épített örökségének egyik büszkesége a hídvégi (Kovászna megye) temetőben található kápolna, amely korábban a gróf Nemes család temetkezési helyéül szolgált. Csúcsíves ablakainak kőrácsaival, bejáratával, homlokzati rózsaablakával a vidék 19. századi neogótikájának egyedi példánya.

A kápolnát az utóbbi évtizedekben a Hídvégen élő római katolikusok használták/használják. Minden hónap 2. és 4. vasárnapján, de. 10.30-tól szentmisét mutatnak be a közösséget szolgáló lelkipásztorok. A hívek létszáma mintegy 70 személy (a hídvégi öregotthon lakóit is beleszámítva). Elöregedő, kis egyházi közösség, amelynek azonban még vannak lelkes, hűséges tagjai, akikre mindig lehet számítani. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ennek a kis közösségnek sikerült közös összefogással, az idei búcsú napjára, kívül-belül felújítani a kápolnát, amelynek titulusa Szűz Mária szent neve. A hívek nagy örömére a Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárképet is az eredeti szépségében csodálhatjuk, hiszen helyreállították: bérmentesen restaurálta Ábrahám Jakab Brassóban élő képzőművész, grafikus. A felújított kápolnát Hajdú János sepsi-barcasági kerületi főesperes áldotta meg szeptember 12-én.

Hídvég története

Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg)  Sepsiszentgyörgytől 16 kilométerre nyugatra, a Székelyföld és a Barcaság határát képező Olt jobb partján fekszik. Nevét a Földvárra menő útnak az Olton itt átívelő hídjáról kapta, német neve egykori hercegi várra utal.

Hídvég települést 1332-ben Hydueg néven említik először. A falunak a tatárjárás előtt minden valószínűség szerint szász lakossága volt, de 1242 után magyarokkal telepítették újra. A falut 1612-ben a brassói szászok, 1658-ban és 1690-ben a tatárok dúlták fel. A 18. század elején a nemesi birtokokra nagyszámú román jobbágyot telepítettek a magyar földesurak. Itt zajlott le 1848. november 30-án az emlékezetes hídvégi csata, ahol a heves harc kimenetelét Gábor Áron Bodvajban öntött első két ágyújának eldördülése döntötte el. Ekkor foglalták el a székelyek Barcaföldvárt.

A Nemes család kastélya a 18-19., a család római katolikus kápolnája a 19. században épült. Hídvégen annak ellenére, hogy a Nemes és a Mikó család ősi fészke volt, e két épületen kívül jóformán semmi nyoma nem maradt fenn kiterjedt tevékenységüknek. A kápolna a Nemes család neogótikus stílusban épült temetkezési helye.

A közös temetőben áll a gróf Nemes család neogótikus sírkápolnája, amely a jelenlegi kis lélekszámú római katolikus filia híveinek szertartási helye. Érdekessége, hogy előterében forgatták Liviu Rebreanu Akasztottak erdeje című filmjének egy részletét, tudjuk meg Kisgyörgy Zoltánnak a helységről szóló írásából. Hídvégen született 1585-ben a politikus, diplomata és emlékiratíró Mikó Ferenc (1636-ban hunyt el), aki Csík-, Gyergyó és Kászonszék főkapitánya volt, 1613-ban építtette Csíkszeredában a máig is álló Mikó-várat. Többször teljesített diplomáciai megbízatást a török udvarban és nyugati uralkodóknál. 1625-ben Bethlen Gábor leánynézőbe küldte Brandenburgi Györgyhöz. A pozsonyi békekötésen (1626) ő volt a fejedelem fő követe. Érdemeiért jelentős birtokadományokban részesült. Emlékirata XVII. századi történelmünk egyik jelentős forrása. Itt született gróf Mikó Miklós (1743–1790) jogász is, az erdélyi reformmozgalom egyik jeles képviselője.