Szentszéki dekrétum ismeri el Isten szolgája Orosz Péter Pál munkácsi pap vértanúságát

0
224

Ferenc pápa augusztus 5-én fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát és a pápa engedélyezte hat dekrétum közzétételét. A dekrétumok közül egy a vértanúhalált, a többi pedig hősies erényeket ismer el. Ezek egyike Isten szolgája Orosz Péter Pál, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papjának vértanúhalálát ismeri el. A görögkatolikus pap 1917. július 14-én született a magyarországi Biriben. A hit elleni gyűlöletből ölték meg 1953. augusztus 28-án a kárpátaljai Alsókaraszlón (Ukrajna). A görögkatolikus pap a Szovjetunióbeli egyházüldözés áldozata lett, életét a rászorulók iránti elkötelezettség és a szilárd hit jegyében élte, 36 évesen gyilkolták meg.

Néhány órával a titokban bemutatott isteni liturgia után egy pisztolylövés érte Orosz Péter Pál állát, áthatolt a nyakán és a vállán. 1953. augusztus 28-án a szovjet kommunisták így vetettek véget a Kárpátalján található Alsókaraszlón (Siltse) a munkácsi görögkatolikus egyházmegyéhez tartozó pap életének, amelyet a leggyengébbek iránti odaadás és a szilárd hit jegyében élt. A pápa a péntek délelőtti audiencián, amely alkalmával fogadta a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát, Marcello Semeraro bíborost, elismerte Orosz Péter Pál vértanúhalálát. Hamarosan sor kerül boldoggá avatására. 

Származása és hivatása

Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született a magyarországi Biri faluban, mélyen keresztény családban. Apja görögkatolikus pap volt, és Péter 2 éves volt, amikor apja meghalt. 9 évesen elvesztette édesanyját is. A huszti gimnáziumban érettségizett. 1937-ben belépett az ungvári szemináriumba. Nőtlenséget fogadott és 1942-ben a munkácsi görögkatolikus eparchiában pappá szentelték. Káplánként kezdte lelkipásztori szolgálatát Magyarkomjátban és azonnal megbecsülést váltott ki a szegények iránti buzgalmáért és szeretetéért. 1943-ban a háború miatt táborilelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán. Ezután visszatért plébániájára, amely 1944-ben Kárpátalja egész területéhez hasonlóan a Vörös Hadsereg szovjet csapatainak megszállása alá került és egyesült az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, majd a Szovjetunióval.

Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál unokahúga azÚj Ember katolikus hetilapban 2013-ban írt cikkben a következőket említi Romzsa Tódor püspökről: „Bölcsen előre látva az egyházak ellen irányuló megtorló intézkedéseket, megelőző lépéseket tett a görögkatolikus egyház megmentésére. Bendász István kanonok adatai szerint titokban püspökké szentelt két lelkipásztort: Chira Sándort és Orosz Pétert. Ez 1944. december 19-én történt.” Hivatalosan a püspökké szentelést nem jegyezték be.

Az üldöztetés évei

Az erőszakos annexióval 1944-ben megkezdődött a görögkatolikus egyház üldözése. A később boldoggá avatott Romzsa Tódor mártír püspök nevezte ki Orosz Péter Pált 1946-ban az ilosvai járásban található Bilkébe paróchusnak. Már akkor nyomás alá helyezték, hogy lépjen át az orosz ortodox egyházba. 1948-ban felerősödött ez a nyomás, de a pap ellenállt, hűséges maradt a pápához. 1949-ben betiltották a lelkipásztori tevékenységet, és minden görög-katolikus templomot bezártak. A munkácsi eparchiát is megszüntették.

A gyilkosság

Orosz Péter Pálnak bujkálnia kellett, a belügyi hatóságok gyanúsan figyelték és nyomoztak utána. Amikor 1949-ben a görögkatolikus egyházat betiltották, és a társadalom megbecsült tagjait módszeresen eltüntették, Isten szolgája továbbra is titokban végezte szolgálatát. 1953-ban elfogatóparancsot adtak ki ellene. Megpróbált elmenekülni, de augusztus 27-én egy rendőr megállította és letartóztatta az alsókaraszlói vasútállomáson. Gyalog indította útnak, de Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Ekkor a rendőr halálosan megfenyegette, majd miután Orosz letérdelt, hogy a rózsafüzért imádkozza, lelőtte. A merényletet követően azonnal vértanúnak tekintették. A pap földi maradványai és elhantolásának helye a Szovjetunió felbomlásáig rejtve maradtak.

Orosz Pé­ter Pál föl­di ma­rad­vá­nya­it az ilosvai rend­őr­ka­pi­tány ga­rá­zsá­ban be­ton­ba ágyaz­ták be. A gö­rög­katolikus szer­tar­tás sze­rin­ti meg­ké­sett te­me­tés­re vé­gül 1992. au­gusz­tus 28-án ke­rült sor Bilkén. A há­lás hí­vek a mártír püspök tisz­te­le­té­re ká­pol­nát épí­tet­tek, amely­ben a Szent­ Csa­lád-kép előt­ti ol­tár­asz­tal üveg­lap­ja alá he­lyez­ték el ham­va­it. Ma­gyar Pál, Bilke paróchusa ima­ki­len­ce­det írt a már­tír püs­pök di­cső­í­té­sé­re — írta cikkében Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál unokahúga.

Emléke mélyen bevésődött a hívek emlékezetébe, és ma is élénken él a „fama signorum”-mal együtt, vagyis azzal a meggyőződéssel, hogy eredményesen közbenjár Istennél.

Boldoggá avatási eljárása

Orosz Péter Pál boldoggá avatási eljárása Sasik Milán, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspökének kezdeményezésére, Szőke János posztulátor és Puskás László támogatásával kezdődött el. 

Salvatore Cernuzio/Somogyi Viktória

Forrás: Vatican News