A név kötelez: Szent Márta

0
523

Három alkalommal beszélnek az evangélisták Márta házáról és a testvérekről. Érdekes, hogy nem Lázár családjáról beszélnek, ezért az értelmezések szerint valószínűleg Lázár gyermektelen házasság után megözvegyült, és a szintén özvegy Márta befogadta. Jézus szerette a Betániában lakó Mártát, Máriát és Lázárt, ezt Szent János evangélistától tudjuk. A testvérek nem tartoztak azok közé, akik vándorútjain tanítványként követték az Urat, az asszonyok közé sem, akik vagyonukból gondoskodtak Jézusról. Nagyon közel álltak az Úrhoz, ha Jézus Jeruzsálemben volt, náluk szállt meg, hiszen Betánia közel esik, az Olajfák hegyének keleti lejtőjén. Az első találkozás, amikor Jézus Márta házában járt, Szent Lukács szerint leírásában maradt meg, ekkor hangzott el a közismert tiltakozás Márta ajkáról: Szólj neki, hogy segítsen nekem! Jézus válasza: Márta, Márta, sok mindenre van gondod, és sok minden nyugtalanít, de csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha (10,38–42). A második alkalom, amikor Mártával találkozunk az evangéliumban, szintén a János-evangéliumban (11. fejezet) van leírva, ez Jézus legnagyobb csodája: Lázár feltámasztása. Itt Márta kétszer is erős tanúságot tesz hitéről. Így fogadja Jézust: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked. Később pedig megvallja: Uram, én hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.

A névről és ahhoz való kapcsolatáról Zsebe Márta, a Gyulafehérvári Érsekség gazdasági hivatalában dolgozó titkárnő gondolatait olvashatják.

Gyerekkoromban nem voltam kibékülve a nevemmel. Édesanyám gyerekkori barátnőjének neve ihlette születésemkor a választást, közvetlen környezetemben nem ismertem Mártát, druszámmal édesanyámék nagyon ritkán találkoztak. Viszont hittanórán, szentmisén hallhattam a nevem. A Szentírásban Jézus látogatásánál, valamint Lázár feltámasztásánál szereplő Márta méltatlankodó és sürgő-forgó megnyilvánulásaitól próbáltam elhatárolódni, s ha véltem felfedezni hasonlóságot megnyilvánulásaimban, igyekeztem önkritikával változtatni viselkedésemen. De bármennyire is tiltakoztam, beláttam: a Szentírásban bemutatott Márta jelleme és az enyém nagyon hasonlítanak. S most már azzal is kibékültem, hogy számtalanszor életem során bár nem a “jobbik részt” választom, az Isten által nekem rendelt szerepet is fel lehet vállalni és be lehet tölteni, Mártaként. Felnőttként megadatott a lehetőség, hogy még jó néhány Mártát megismerjek, akikben a szentírási Márta szolgálatkészségét és ésszerű életvitelét volt alkalmam felfedezni. Később négy gyereknek kellett nevet adni, s más neveket, mint amiket én leánykoromban elképzeltem. Mindig ott van bennem a kérdés, hogy vajon jól váasztottam-e, választottunk-e nekik nevet, vajon milyen hatással lesz a nevük rájuk, az életükre?

Az írás a Keresztény Szó Nevek és sorsok sorozatában jelent meg nyomtatásban.

MEGOSZTÁS