Engedelmes József – megtartották a nagykilenced harmadik imaalkalmát Nagyváradon

0
1602
Szent József nem a saját akaratát követte. Fotók: Nagyváradi Egyházmegye

Az engedelmesség volt a témája a Szent József nagykilenced harmadik imaalkalmának, amelyet március 17-én, szerdán a nagyváradi Szent József plébániatemplomban tartottak. Mihály Balázs micskei plébános, a szentmise főcelebránsa és szónoka Szent József engedelmességét állította példaként a hívek elé.

Mihály Balázs a prédikációban arról beszélt, hogy Ábrahám csendes és panasztalan engedelmességgel állta ki az emberfeletti kihívást, amikor Isten próbára tette a hitét. Engedelmességében jutott kifejezésre Isten iránti szeretete és hódolata. Vajon bennünk működik-e ilyen ábrahámi engedelmesség, le tudnánk-e mondani a számunkra legdrágább személyről? – kérdezte a szónok, majd folytatta: ha válaszunk nemleges, akkor még nagyon sokat kell dolgoznunk azon, hogy Isten iránti szeretetünk erősödjön, hogy Ő legyen számunkra az első mindenkor, minden körülmények közt.

A Szentírás Szent Józsefet igaz embernek nevezi, ez a jelző pedig rokona az engedelmességnek, ami nem más, mint meghódolás, saját magunknak az alávetése a felettesünknek, elöljárónknak azzal, amivel tartozunk. Egy olyan erény ez, ami különbözik az igazságtól, mivel utóbbi a felek egyenlő viszonyát rendezi, míg az engedelmesség az egyenlőtlenséget feltételezi a feljebbvaló és az alattvaló között. Ahogyan Ábrahámot és Józsefet, minket is Isten teremtett, és életünk ajándéka mellett szabad akaratot is kaptunk tőle, ezért engedelmességgel tartozunk iránta. Engedelmeskednünk kell neki azért is, mert megváltottak vagyunk. Akaratunk alávetése az Úr akaratának a hála előcsarnoka. Engedelmességet a szentektől tanulhatunk, mint például Szent Józseftől, és fontos ennek gyakorlása, tudatos megélése, mert másképp a társadalomban összevisszaság és bűn uralkodna. Az engedelmességnek vannak azonban szabályai is: nem kell engedelmeskednünk például akkor, ha olyat kérnek tőlünk, ami ellentmond az egyházi vagy világi törvényeknek, Isten akaratának.

József nem a saját akaratát követte, nem bocsátotta el titokban Máriát, hanem engedelmeskedett és azt cselekedte, amit Isten kért tőle, miért, de, vajon és talán nélkül. Tudatában volt annak, hogy Isten iránti engedelmességéből lelki béke származik. „Szent Józsefet az ő legfőbb erénye, az engedelmessége tette naggyá. Tanuljunk tőle feltétel nélküli engedelmességet, éljük meg mindennapjainkat vele, kérve közbenjárását” – buzdította a jelenlevőket a szentmise főcelebránsa.

Mint ismert, Ferenc pápa a 2020. december 8-án közzétett Patris corde (Atyai szívvel) kezdetű apostoli levelében meghirdette a Szent József-évet 2020. december 8. és 2021. december 8. között. Boldog IX. Piusz pápa 1870. december 8-án írta alá Quemadmodum Deus kezdetű dekrétumát, amellyel a katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította Szent Józsefet. Erről az eseményről megemlékezve hirdette meg a szentatya Jézus nevelőapjának évét, hiszen ő maga is Szent József nagy tisztelője. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében nagykilenceddel ünneplik meg az évet, amelyet az egyházmegye Szent József tiszteletére szentelt legnagyobb plébániatemplom közössége és plébánosa, Bărbuț Péter kezdeményezett az Erdélyi Mária Rádió és annak műsorigazgatója, Karácson Tibor közreműködésével. Folyó évben a januártól szeptemberig terjedő időszakban, minden hónap harmadik szerdáján emlékeznek meg különleges módon Szent Józsefről szentmise bemutatásával, a rózsafűzér férfiak általi imádkozásával, tanúságtétellel, valamint szentségimádással.

Forrás: Nagyváradi Egyházmegye