A parlamenti választás számunkra egyben népszámlálás is

0
415
A demokrácia alapvető szabálya az, hogy bizonyos időközönként választásokat kell tartani. Illusztráció

A járvány szempontjából nem jelentene megoldást a parlamenti választások elhalasztása, véli ILLYÉS GERGELY politológus, azonban így legalább lezárul egy olyan periódus, amikor a politikai szereplők a sok választás miatt csak ezekre koncentráltak, és kezdetét veheti egy olyan négy éves időszak, amikor talán jobban a társadalom és a közösségek érdekei szerint hozzák meg a döntéseket.

Mi a tétje az erdélyi magyarok számára a december 6-i parlamenti választásoknak?

A tét ugyanaz, mint az eddigi választásokon: Romániában egy parlamenti választás a magyarok számára gyakorlatilag egy népszámlálás is. A román társadalom az országban élő magyarokra aszerint tekint, hogy milyen súlyt szereznek a parlamenti választáson. Azt gondolom, hogy a mostani választásnak is az a tétje, hogy hogyan tekintenek ránk az országban. Az más dolog, hogy ezt sokkal tágabban is lehetne nézni, más szempontok szerint is megítélhetnék a súlyunkat, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a választásoknál jobb módszer erre nincs. Ha megkérdeznek egy átlag román embert, hogy mennyi magyar van az országban, akkor nem a népszámlálási adatok jutnak eszébe, hanem az, hogy az RMDSZ milyen súllyal van jelen a román parlamentben.

A szeptemberi önkormányzati választásokon a rendszerváltás óta most volt a legalacsonyabb a részvétel. Ez csak a járvánnyal magyarázható vagy más is van ennek a hátterében? Mire számíthatunk a mostani választáson?

Részvétel tekintetében úgy értékelem, hogy a szeptemberi helyhatósági választásokon ahhoz képest, hogy egy világjárvány kellős közepén voltunk, nem lett olyan alacsony a részvétel. Beleilleszkedik az elmúlt húsz-húszanöt év helyhatósági választási részvételeinek a trendjébe. Azt gondolom, hogy december 6-án ennél nagyobb hatást fog gyakorolni a járvány a részvételi arányokra. Most sokkal rosszabb a helyzet, mint szeptemberben volt, teljes városok vannak karanténban, éjszakai kijárási tilalom van. Ilyen körülmények között teljesen érthető, hogy az emberek visszafogottabbak, a megbetegedések száma is az eget verdesi, ahhoz képest, hogy mi volt szeptemberben. Ez hatást fog gyakorolni a részvételre. Amit láttunk a helyhatósági választásokon, hogy főleg a városi környezetben az idősebb korosztály alacsonyabb arányban vett részt a választáson, a pártoknak a támogatottsági adataira is befolyással lehet, hiszen például az USR–PLUS szavazói között nagyon kevés az idős korú, így ez nekik nem lesz probléma, szemben a többi párttal. Ha megnézzük, hogy milyen korosztályok járnak el rendszeresen szavazni és kik a biztos szavazók, akkor az idős korosztály komoly erőt képvisel ebben. A járványnak hatása lesz a részvételi számokra és annak hatása lesz a végeredményre is.

Járványhelyzetben mit tehetnek a választópolgárok, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a megfertőződés veszélyét, illetve a választást követően a járvány „berobbanásának” az esélyét? És mit tesznek ugyanezért a hatóságok?

Ha mindenki megteszi azokat az óvintézkedéseket, amiket a hatóságok is előírnak, távolságtartás, maszkviselés, egy teremben a maximális létszám betartása, akkor fegyelmezett viselkedéssel el lehet kerülni, hogy a járvány berobbanjon. Az más kérdés, hogy amikor egy teljes országot szólítanak az urnákhoz egyetlen nap alatt, akkor a fegyelmezetlenségnek a valószínűsége elég magas. Mégis azt gondolom, hogy a választások szempontjából nem a szavazási aktus, hanem az oda vezető út, illetve az ezzel összekötött egyéb tevékenységek jelentik a veszélyt. Ha be lehet menni egy bevásárlóközpontba járványhelyzetben is, akkor szavazni is teljesen biztonságosan lehet. Láttuk, voltak választások egyéb országokban is, pl. Amerikában, ami ott az egyébként rossz járványügyi számokban nem okozott további romlást.

A hatóságok azt gondolom, hogy megpróbálnak mindent megtenni, de legyünk őszinték, a járványnak a berobbanása elsősorban az embereken múlik. Ha az emberek egy része nem veszi komolyan a vírust, akkor bármilyen szigorú hatósági intézkedés is csak korlátozottan érheti el a hatását. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a hatóságok az elmúlt fél évben mindent nagyon jól tettek és nagyon jól kommunikáltak, de azt gondolom, hogy az egyéni és a csoportos felelősség sokkal nagyobb, mint amit szeretünk erről gondolni.

Jó döntés a járvány ezen szakaszában választást tartani? A szavazás után szigorúbb járványügyi intézkedésekre számíthatunk? Ha igen, és a politikum csak a választás miatt dönt a kivárás mellett, mennyiben terheli őket a felelősség, hogy emberek életét kockáztatják?

Amennyiben lenne erre lehetőség, jobb lenne elkerülni, hogy járvány alatt tartsunk választást, nemcsak azért, mert segítheti a járvány terjedését, hanem mert ha megnézzük, hogy az embereket mi érdekli, akkor a járvány kezelésén és esetleg a gazdasági dolgokon kívül nem igazán érdekli őket más. Ez teljesen érthető egy ilyen krízishelyzetben. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a román alkotmány értelmében egy lehetőség lenne a választások elhalasztására: ha újra szükségállapotot vezetne be az államfő, ahogy ezt megtette tavasszal. Így automatikusan el lehetne három hónappal tolni a parlamenti választást. Ennyi idővel meghosszabbodna a képviselők és szenátorok mandátuma, de nem tovább. Ez március elejei időpont lenne, de a mostani tudásunk szerint akkor is nagyon hasonló helyzetben leszünk a járvány szempontjából, tehát olyan nagy könnyítést ez nem jelentene.

Az is igaz, hogy a demokrácia alapvető szabálya az, hogy bizonyos, rendszeres időközönként választásokat kell tartani olyan körülmények között, amilyen körülmények vannak. Ilyen szempontból, bár lehetne jobb időpontot találni a választásra, de az alkotmányos megkötések miatt sajnos nagyon nehéz. Azt gondolom, hogyha nem lennének választások, akkor a kormány már sokkal szigorúbb intézkedéseket hozott volna, mint amiket egyébként meghozott. A választások után pedig megváltozhat a kormány tevékenysége, hiszen elsősorban nem a kommunikációra és a lakossági igényeknek való megfelelésre fog koncentrálni, hanem megpróbálja a legjobb döntéseket meghozni. Ebből a szempontból talán jó is, hogy túlleszünk ezen a választáson. Az elmúlt két évben négy választás is volt, tehát egy olyan időszak zárul le, amikor a vezetők és a politikusok csak és kizárólag a választásokra és az ezeken való szereplésre koncentráltak, és talán jó, hogy egy olyan négy éves időszak jön 2024-ig, amikor egyáltalán semmilyen választás nem lesz. Talán így a vezetők is jobban arra fognak koncentrálni, hogy a társadalom és a közösség számára a legjobb döntéseket hozzák meg és nem a rövid távú politikai céljaik alapján hoznak döntéseket.

Az egyes egyházak milyen hatással lehetnek a választásokra, illetve a választások prognosztizált kimenetele hogyan befolyásolhatja az egyházak életét?

Országos szinten az ortodox egyháznak a szerepe – ami régen jelentős volt – választásról választásra csökken. Mivel az ortodox egyház nem az egyik vagy másik párt mellett áll ki és vannak olyan pártok, mint pl. az USR–PLUS, amelynek a támogatói kevésbé veszik figyelembe az egyházi intelmeket, azt gondolom, hogy ezek az üzenetek gyengülnek. Azt is hozzá kell tenni, hogy legutóbb egy olyan felmérés látott napvilágot, ami szerint az erdélyi magyarok körében a vallásosság nagyon erős szempont. A felmérés alapján az erdélyi magyarok jóval vallásosabbak, mint a magyarországi magyarok, és a románoknál is fontosabb számukra az egyház. Az egyházak előtt továbbra is fontos feladat áll. Más kérdés, hogy a társadalom és a különböző intézmények, a közösségi életnek a megélése változik, és nyilván, hogy az egyházak is vagy alkalmazkodnak ehhez a gyors változáshoz, vagy meg fog törni ez az erős kapocs, ami a társadalom és az egyházak között van. Az új kornak a kihívásaira az egyházak is oda kell figyeljenek.

Az interjú rövidített változata megjelent a Vasárnap 2020/49-es lapszámában.