2020. december 1., kedd

0
261

EVANGÉLIUM

Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked.
Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”
(Lk 10,21-24)

Ha valaki azt gondolná, hogy felelni tud az élet minden miértjére, még ha akár a mesterséges intelligenciát is hívja segítségül, a „természetfeletti intelligencia” előtt meghajlásra kényszerül. Hozzá pedig csak a Fiún keresztül vezet az út, aki ott lakozik a közöttünk élő „legkisebbekben”. Istenhez a legkisebbekben lakozó Jézuson keresztül juthatunk, aki megtestesülése révén kisebb lett a legkisebbnél és szegényebb a legszegényebbnél is.

Kovács F. Zsolt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség irodaigazgatója

MEGOSZTÁS