2020. november 25., szerda

0
720

EVANGÉLIUM

Abban az időben Jézus így készítette elő tanítványait a rájuk váró megpróbáltatásokra: „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért, azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani.
Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s közületek némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”
(Lk 21,12-19)

A hitről tanúságot tenni, egyáltalán megélni és felvállalni azt, bizonyos értelemben folyamatos szembenállást jelent mindazzal, ami a világ fősodrában zajlik. Nem is kellenek ehhez harcos külsőségek, az értékrendek ütközése gyakran kiviláglik a legkisebb horderejű döntéseinkben is, ha azokat az evangélium mércéje szerint hoztuk meg. A mindennapi „vértanúság” és következetesség terhét kevesek vállalják, de akik megteszik, megtapasztalják az Úr közelségét.

Szőcs Csaba szászfenesi plébános

MEGOSZTÁS