2020. július 14., kedd

0
237

EVANGÉLIUM

Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, és mégsem tartottak bűnbánatot:
Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak volna, szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és Szidon városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek.
És te, Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig fennállna.
Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum
. (Mt 11,20-24)

Életünk számtalan csoda színtere, amely Isten ránk irányuló szeretetének jelei. Mi pedig vagy nem vesszük észre „csodálatos” életünk csodáit, vagy úgy élünk, mintha azok nekünk kijárnának. Hálás tudok-e lenni az életemet nap mint nap körülölelő csodákért? Egyébként lehetnek „égbe emelő” pillanataim, hála és bűnbánat nélkül a csodákkal körülvett életem is lehet pokoli. Ne legyünk többé keményszívűek, mert jaj nekünk!

Táncos Levente-György dicsőszentmártoni plébános

MEGOSZTÁS