Úgy összebarátkoztunk, hogy soha nem felejtem el őket

1
2624
Fotók: Sipos Enikő

A Schönstatti Apostoli Mozgalom alapítója, Kentenich József (Joseph Kentenich) imájával ért véget annak a négynapos tábornak a programja, amelyet július 14-18. között Bukovics Erika-Mária nővér és Horváth Beáta-Mária nővér szervezett a temesvári Marienheim ifjúsági házban. Nyolc lány ünnepélyes keretek között szeretetszövetséget is kötött a Szűzanyával.

A tábor résztvevői, korukat tekintve 13-20 év közötti lányok, Majláthfalváról, Pécskáról, a Szatmár megyei Túrterebesről, a Hargita megyei Vágásról, valamint Temesvárról érkeztek, és mint az a tábor zárónapján megtartott összegzésből kiderült, élménydús időtöltésben volt részük. A tábor témája a boldogság volt, jelképe pedig a kulcs, amelynek papírból kivágott változatára a résztvevő 13 lány minden nap egy-egy meghatározó gondolatot, üzenetet jegyezett fel a tábor első estéjén kiválasztott társának címezve – tudósít az eseményről a temesvári egyházmegye honlapján. Az előadások alkalmával a lányok megismerhették Kentenich József lelkiségét, üzenetét, hallottak a Schönstatti mozgalomról, valamint annak kegyelmi forrásáról, a Szűzanyával kötött szeretetszövetségről, amelyre Kentenich szavai is utalnak: Semmit Nélküled, semmit nélkülünk!

A programban szerepelt még szentségimádás, és Jakab Lajos vágási plébános minden nap szentmisét mutatott be a ház kápolnájában. Egyik délután pedig a két szervező, Bukovics Erika-Mária nővér és Horváth Beáta-Mária nővér a temesvári közösségházukban is vendégül látta a tábor résztvevőit, ahol nyolc lány ünnepélyes keretek között szeretetszövetséget kötött a Szűzanyával a házi kápolnában. Ez egy bensőséges, mély kapcsolatot jelent, továbbá azt, hogy az illető fiatal példaképének tekinti Szűz Máriát és csatlakozik az országos, valamint a nemzetközi schönstatti lánymozgalomhoz.

A lelki témájú programok mellett jutott idő barkácsolásra, vízi csatára, filmnézésre, sétára a városközpontban, grillezésre, önkéntes tevékenységként pedig napi háromszor asztalterítés és mosogatás szerepelt az elfoglaltságok között. És nem maradt el a torta sem, ugyanis két lány épp ezekben a napokban ünnepelte a születésnapját.

A tábor zárónapján, csütörtökön a már említett összegzés keretében a nővérek öt kérdésre várták a választ a résztvevőktől: mi volt a legszebb élményük, milyen emlékképet visznek magukkal, melyik gondolat volt számukra a legmegragadóbb, mit használnak fel a hétköznapokban mindabból, amit a tábor alatt megtapasztaltak és végül, mit kellene változtatni a jövőben a programon? Befejezésül a résztvevő lányok válaszaiból idézünk:
„A legszebb élményem az, hogy sok új barátot ismerhettem meg, a legmélyebb élményem pedig az, amikor szövetséget kötöttem a Szűzanyával, és ezáltal teljesen rábíztam magam.”
„Nekem a legszebb élményem az volt, hogy a többiekkel úgy össze tudtam barátkozni, hogy sosem felejtem el őket.”
„Azt tanultam meg, hogy sosem vagyok egyedül. A Szűzanya mindig ott van velem!”
„Azt a képet viszem magammal, amikor az udvaron vizes lufiztunk és mindenki nagyon jól szórakozott és boldog volt.”
„A boldogsághoz elegendőek apró dolgok is, amelyeknek igazán örülünk.”
„Szerintem a tábor időtartama lehetne hosszabb.”

A második tábort július 21-25. között a Marienheimban 9-13 év közötti lányoknak szervezik a schönstatti nővérek, ahol az előző csoportból Zöld Tímea, Matieș Bettina, Molnár Vanessza és Molnár Szabina önkéntesként vesz részt.

Sipos Enikő