Szent László-ábrázolások nyomában

1
3231

Éppen Szent László királyunk emléknapján, június 27-én jött ki a nyomdából egy igen érdekes, izgalmas kiadvány, amely az Erdélyben fellelhető Szent László-ábrázolásoknak ered nyomába. Az olvasó pedig nemcsak szövegből tájékozódhat, hanem Kristó Róbert fotói által az egyes ábrázolásokat is megszemlélheti. A kiadvány előtörténetéről, a benne rejlő érdekességekről, újdonságokról a kötetet összeállító és szerkesztő Hegedűs Enikő művészettörténésszel, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye művészeti referensével beszélgettünk.

Hogyan és honnan született az ötlet?
Amikor 2016 decemberében véget ért a Márton Áron-emlékév, a Nemzetpolitikai Államtitkárság bejelentette, hogy 2017-et Szent László évének szánják, őt állítják példaképnek. A Verbum Kiadó igazgatójával, Szőcs Csabával, ekkor beszéltünk arról, hogy meglehetősen sok Szent László-ábrázolás van az egyházmegyénkben, amelyek nem ismertek, és talán ez az év számunkra is lehetőséget kínál arra, hogy ezeket bemutassuk. Úgy gondoltuk, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területén lévő ábrázolásokat mutatjuk be, és nem hagyjuk ki azokat az egykori, középkori templomokat sem, amelyek már nem katolikus, hanem evangélikus vagy református tulajdonban vannak.

Falképrészlet; Szászivánfalva. (Fotó: Kristó Róbert)

A kötet a nagyközönség számára készült, művészettörténész és levéltáros kollégák írtak előtanulmányokat. A kiadvány mindazoknak eligazítást kíván nyújtani, akik behatóbban szeretnének tájékozódni a Szent László király ábrázolásairól vagy a kapcsolódó témákról. A kiadvánnyal a papságot és a híveket egyaránt meg szeretnénk szólítani. Szent Lászlóról az emlékév kapcsán többet hallhattunk, beszélhettünk, de sokak számára még mindig távoli az ő alakja, ezért is gondoltuk, hogy a tiszteletének a tárgyi emlékeit, illetve az azokról készült fotókat összegyűjtjük, és így láthatóvá tesszük, hogy milyen széles körben ismert és tisztelt volt, és emléke mindmáig jelen van a szűkebb és tágabb környezetünkben.
A kötettel szeretnénk összképet nyújtani ezekről az alkotásokról, és nem válogattunk aszerint, hogy van-e egy képnek kiemelkedő művészi értéke, vagy sem. Bekerültek a kötetbe a századfordulón sorozatban gyártott képek és szobrok is.

Falképrészlet; Bögöz. (Fotó: Kristó Róbert)

Számíthat-e valamilyen különlegességre, akár eddig nem ismert ábrázolással való „találkozásra” az olvasó, ha fellapozza a kiadványt?
A kötetben bemutatott Szent László-legenda falképábrázolásait már korábbi kiadványok is bemutatták, így ez nem kimondottan újszerű, viszont a magyar királyok együttes középkori falképábrázolásai kevésbé közismertek. A Medgyes környéki települések, Szászivánfalva, Somogyom és Ecel evangélikus templomaiban nemrég feltárt falképek az olvasók és érdeklődők számára újdonságot jelenthetnek.

Vajdahunyad (Fotó: Kristó Róbert)

Milyen témájú írásokat találhat az, aki fellapozza a Szent László király. Erdély védőszentje című kiadványt?
Bernád Rita-Magdolna írásában a gyulafehérávári főegyházmegye Szent László titulusú templomairól, illetve azok plébániai pecsétjeiről ír. Tőle megtudhatjuk, hogy a jelenlegi hét, Szent László tiszteletére szentelt templom közül csupán három rendelkezett a védőszentet megjelenítő pecséttel: Nyújtód, Szépvíz és Verespatak. Ez utóbbi plébániáról tartjuk számon a legkorábbi olyan iratot, amely a Szent László-pecsét lenyomatát őrzi.
Jánó Mihály a székelyföldi falképciklusokról értekezik, tanulmányában kitér a székelyföldi Szent László-ciklusok kutatástörténetére, és ír azokról a falképekről is, amelyek már elpusztultak. A szerző újabb felfedezéseit is megemlíti: a bögözi református templom Szent László-falképe kapcsán rámutat arra, hogy egy drapériarészletből következtetni lehet a Szűz Mária jelenlétére. A bögözi ciklus másik sajátossága hogy, a tatárok nem egy, hanem két lányt raboltak el. Valószínűsíthető, hogy a bögözi falkép a történeti valóságot jobban megközelíti. A szerző újdonságként említi azt, hogy a kilyéni lefejezésjelenetben a kun kezében egy szívet tart. A mozzanat előképe a nyugati lovagi művészet szerelemijelenet-ábrázolásaiban felfedezhető.

Kémend (Fotó: Kristó Róbert)

Kiss Lóránd a szászföldi, Küküllő menti eddig ismeretlen Szent László-ábrázolásokkal ismerteti meg az olvasót. Bár a Székelyföldön és a határvidékeken maradtak fent Szent László-falképciklusok, viszont nem lehet kijelenteni, hogy csak ott lettek volna ilyen típusú ábrázolások. Sokkal valószínűbb, hogy egész Kárpát-medence-szerte elterjedt volt a Szent László-tisztelet és ezen típusú ábrázolás is, annak ellenére, hogy bizonyos régiókban, például a Szászföldön eddig ilyen témájú falképek nem kerültek elő. A szerző írásában három település, Ecel, Somogyom és Szászivánfalva nemrég feltárt falképciklusait ismerteti.

Mikháza (Fotó: Kristó Róbert)

Szabó Tekla a magyar szent királyok középkori erdélyi ábrázolásairól értekezve veszi sorra a történeti Erdély területén lévő falképeket, főként a dél-erdélyi, ún. italo-bizánci stílusú falképeket vizsgálva. A magyar szent királyok együttes ábrázolásának középkori hagyománya volt. A bibliai szent királyokra is utal ez az ábrázolásmód. A három magyar királyt különböző életkorú férfiakként ábrázolják: István a bölcs, idős férfi, László a harcias, érett férfikorban lévő, Imre pedig a fiatalember. A szerző megemlíti azokat az ábrázolásokat is, amelyeket Szent Lászlóként ismerünk, de igazából nem őt jelenítették meg.

Marosvásárhely (Fotó: Kristó Róbert)

Egy másik, szintén bibliai előképen alapuló legendaábrázolásról olvashatunk Barabás Kisanna tollából. Ő a vízfakasztás legendáját ismerteti, amelynek bibliai előképe a pusztában vizet fakasztóMózes alakja. Érdekes, hogy ez az ábrázolástípus főként jezsuita közvetítéssel és főnemesi adományokból terjedt el Erdélyben.

Kolozsvár (Fotó: Kristó Róbert)

Végezetül én jegyzek egy tanulmányt, amelyben a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területén előforduló lovagkirály-ábrázolásokat veszem számba. Az írásban elsősorban a templomokban fellelhető tárgyi emlékeket mutattam be: barokk kori és újkori oltárszobrokat és oltárképeket, üvegablakokat, és említést teszek a közelmúltban állított köztéri szobrokról is. Érdekességként megemlíthető, hogy a plébániatemplomokban a 17. század második felétől kezdődően a fennmaradt oltárokon Szent László nem áll önmagában, hanem Szent Istvánnal együtt a Szűzanya két oldalán helyezkedik el. Ez a fajta megjelenítés a Regnum Marianum felfogását tükrözi, és egészen a múlt századfordulóig nyomon követhető az oltárművészetben és templomi üvegablakok elrendezésénél. A két királyszent alakja az attribútumaikról könnyen felismerhető.

 

A kötet megvásárolható a Verbum Kiadónál. (400045 Kolozsvár, Albert Einstein utca 2. szám. Tel: 0264 596 478. E-mail: office@verbumkiado.ro)

MEGOSZTÁS

1 HOZZÁSZÓLÁS