Salkaházi Boldog Sára vértanú emléknapján, május 11-én megemlékező  imaestet tartottak a Szociális Testvérek Társasága kolozsvári  Szentlélek-kápolnájában. Az ünnep 18 órakor vesperással kezdődött, 18,30 órakor Farmati Anna sss kerületi elöljáró  Sára testvér lelkiségéről Ne futamodj meg! címmel tartott előadást, 19 órakor Ft. Kovács Sándor kanonok, főespres-plébános mutat be szentmisét, amelyet agapé és kötetlen együttlét követett.

Legendák, mendemondák, konkrét leletek

Falba épített ember, Báthory András kelyhe, dögkúthoz vezető alagút, török ruhás Pilátus, kripták, csontvázak és egy régi vár emléke – mind-mind a karcfalvi vártemplomhoz kapcsolódik. Legendák, mendemondák és konkrét leletek, szakértői megállapítások együttese alkotja a rendkívül szép fekvésű Nagyboldogasszony templomának varázsát. A templomét, amely időközönként újjászületik, s amelyről a kíváncsi turista bőven talál anyagot az útikönyvekben – de mégsem árt újra felfedezni... A tetőzet tönkrement, a falak felszívták a vizet, a torony bádogborítása rozsdás, a toronyba vezető lépcső életveszélyes, de általában mindenhol szükséges a javítás – sorolja a karcfalvi vártemplom problémáit Farkas Árpád plébános. – Az egyházközség ilyen komoly javítások elvégzésére képtelen lett volna, s mivel A kategóriás műemlék, ennek és Kelemen Hunor miniszteri közbenjárásnak köszönhető ez a jelentős (mintegy 3 300 000 lejes) támogatás. Ilyen méretű beavatkozás csak akkor történt, amikor Némethy József főesperes megnagyobbíttatta (az eddig 15. századira datált) templomot az 1790-es végén.

A házasság, a család válságáról beszélnek ma több fórumon is. Néhol talán még arra a kérdésre is választ keresnek, mit lehet tenni a probléma megelőzésére. Lukács Róbert a Katolikus Akadémia május 3-i előadásán az egyházi nézőpontot ismertette a kérdésről, a közösség jegyeseket, majd ifjú házasokat megtartó és formáló, támogató szerepéről beszélt a hallgatóságnak. Noha az előadó egyházjogász, a kérdést nem csupán jogi szempontból közelítette meg, hanem kitért a II. vatikáni zsinat óta létező, a jegyespár felkészítésére vonatkozó lehetőségekre: a közösség igen fontos szerepére, hangsúlyozva: a kézfogó nem csupán két ember dolga, hanem azé a szűkebb-tágabb közösségé is, amelyhez tartoznak.

Szombaton érték el a román–magyar határt a pünkösdi búcsúra a Mária Úton érkező zarándokok. A „máriautasok” egy része Alfaluba fog érkezni, innen együtt mennek majd Csíksomlyóra István pap „seregével”.

Május 5-én, szombaton elhunyt Kosza Vilmos kanonok, nyug. plébános  Örök nyugalomra  Csíkszenttamáson május 8-án, kedden a templomban 11 órakor kezdődő gyászmisét és gyászszertarttást követően a templomkertbe helyezik. 

1929. január 13-án született Csíkszenttamáson, 1957. április 28-án szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron püspök. Gyergyóremetén (1957–1963), Székelykálon (1963-1967), Kászonújfaluban (1967–1982 ), Csíkszentdomokoson
(1982-1988), Csíkszentmártonon (1988-2004) végzett papi szolgálatot. 2004-től vonult nyugalmoba.

Emléke legyen áldott!

Feledhetetlen hangulatú, megható szentmise keretében emlékeztek meg Boldog Apor Vilmos püspökről, az egyetlen boldoggá avatott székely vértanúról Marosvásárhelyen is. Ereklyéjét Pápai Lajos győri megyéspüspök hozta el a csíksomlyói kegytemplomba, s az erdélyi ferencesek több városban mutatják be a híveknek.
A Keresztelő Szent János-plébániatemplomba a mártír püspök vérrel átitatott ingdarabját tartalmazó szép foglalatú ereklye Böjthe Csaba dévai ferences szerzetessel érkezett, s ő tartotta csütörtökön este a szentmisét a templomot megtöltő híveknek, érdeklődőknek. A szerzetest elkísérte derűs tekintetű árváinak és neveltjeinek egy csoportja is.

Április 24-én, kedden a Római Magyar Akadémián erről a témáról tartottak nemzetközi konferenciát a Történettudományok Pápai Bizottsága védnökségével
A maga nemében első hasonló jellegű tanulmányi nap szervezésében a következő intézmények vettek részt: a Római Lengyel Akadémia, a Római Magyar Akadémia – Fraknói Történeti Intézet, Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a római Francia Intézet (Centre Saint- Louis), a római Pápai Magyar Egyházi Intézet, valamint a Pápai Gergely Egyetem.

2005. április 24-én 300 ezer zarándok gyűlt egybe Rómában a Szent Péter téren és az oda vezető utak mentén, hogy ott lehessen a Benedek nevet felvevő Joseph Ratzinger, az új pápa első szentmiséjén.

Szentbeszédében a pápa ifjúnak nevezte az egyházat és azzal biztatta a zarándoksereget: „akinek hite van, az soha nincs egyedül.” A Szent Péter-bazilika homlokzatán, a loggia alatt az új pápa címere tűnt fel és egy hímzett szőttes, amely a csodálatos halfogást ábrázolta, Péter és Jézus párbeszédét örökítette meg.