Kevéssel csökkent a vallásgyakorlók száma Lengyelországban

0
1349
Illusztráció: Pexels

Az utóbbi harminc évben viszonylag magas volt a magukat hívőnek valló lengyelek száma, ugyanakkor csökkent ez az adat az eddig megszokott arányhoz képest. A fiatalok körében apad gyorsabban a vallásgyakorlók száma egy állami kimutatás szerint.

A lengyel állami statisztikai hivatal (CBOS) szerdán tette közzé az ezzel kapcsolatos felmérését – írja az MTI. Míg 1992 márciusában a megkérdezettek 94 százaléka minősítette magát hívőnek, illetve mélyen hívőnek, idén augusztusra ez a csoport valamivel kisebb volt: 87,4 százalékot tett ki az egyik legerősebben vallásosnak tartott európai országban. A jelentésben megjegyzik: a vallásosság továbbra is magasabb arányban jellemző a nőkre, mint a férfiakra, és ezen mit sem változtatott a nők társadalmi szerepének és műveltségi szintjének növekedése, valamint az abortusztörvény módosítása elleni tavaly őszi tiltakozások.

A deklarált vallásosságnál gyorsabban csökkent viszont az utóbbi három évtized folyamán a vallásukat rendszeresen gyakorlók száma. Míg 1992-ben a katolikus lengyelek 69,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hetente legalább egyszer részt vesz szentmisén, idén ez a csoport 42,9 százalékot tett ki. Ezzel együtt nőtt a templomba nem rendszeresen járók, illetve a vallást egyáltalán nem gyakorlók száma – az utóbbi csoportba idén már a válaszadók 24,1 százaléka tartozott. A 18 és 24 éves korcsoportban 1992-ben 93 százalékos, 2021-ben pedig 71 százalékos volt a hívők aránya. A fiatal vallásgyakorlók aránya viszont három évtized alatt 69 százalékról 23-ra zsugorodott. Az utóbbi években ebben a korcsoportban érzékelhető a legdinamikusabban csökkenő tendencia a vallásos hitet, valamint a vallásgyakorlást illetően. A vallásgyakorlástól történő elfordulás folyamata az egész társadalomban tavaly májustól gyorsult fel jelentősebben. Ezt a jelenséget a CBOS jelentése egyrészt az egyházi személyek által kiskorúakkal szemben elkövetett visszaélésekkel összefüggő, az utóbbi hónapokban nyilvánosságra került botrányokkal, másrészt a Covid-19 járvánnyal járó egészségügyi szigorításokkal magyarázza.