Gagyi Orsolya: a keresztény élet olyan, mint egy virág növekedése

Közelebb hozni a teológiát: 25 év, 25 évfolyam

0
2173
Gagyi Orsolya 2019 óta a teológia kar diákja

A huszonnegyedik évfolyam tagjaként 2019-ben kezdte az alapképzést a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Karán Gagyi Orsolya, jelenleg harmadéves hallgató. Szívügyének tekinti a saját és a körülötte élő emberek hitének a fejlődését, a jövőben is ezért szeretne élni. Különösen a fiatalokkal való közös munkát kedveli, hivatásának érzi Isten szeretetét közvetíteni számukra. Egyaránt fontosnak tartja a test és a lélek egészségét, így a teológia mellett párhuzamosan gyógytorna és speciális mozgáskészség szakon is tanul. A teológia elvégzése után tanárként is el tudja képzelni magát, de mindenképp olyan szakmát szeretne választani, amiben emberek között lehet, beszélhet a hitéről és segíthet másoknak rátalálni Istenre.

Mit adott számodra a teológia?

A teológia számomra elsősorban közösséget adott, ahol fejlődhetek, ahol megtanulhatok beszélni a hitemről. Ugyanakkor megerősödtem az istenkapcsolatomban is, rájöttem, hogy a hitem nemcsak abból áll, hogy néha, amikor én akarom, keresem Istent, hanem abból, hogy ő minden nap találkozni akar velem, akár az emberek által is. Ő az, aki elsősorban keres engem. Megtanultam, hogy a hitnek igenis van értelme, csak éppen kitartónak kell lenni, és nem szabad feladni a keresést. Ezért Istennel akarok fejlődni továbbra is a szeretetben.

Kettős évfordulót ünnepel idén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Kara. Az egyetem 440 évvel ezelőtt alapított intézményi elődjére, a kolozsvári jezsuita akadémiára tekint vissza, illetve a kar fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból november 12–13. között Közelebb hozni a teológiát címmel nemzetközi jubileumi szimpóziumot szervez a kar, az elmúlt 25 évet pedig a 25 évfolyam diákjaival készült interjúkkal idézzük fel.

A kar közössége nagyon sokat adott számomra, rengeteg szeretetet, barátot, tudást kaptam és kapok folyamatosan. Az emberek által más nézőpontokat ismerhetek meg, ez segít abban, hogy megtanuljam tisztelni és elfogadni azokat, akik másként gondolkodnak, hiszen őket is éppúgy szereti Isten.

És amit a leginkább a teológiának köszönhetek, hogy segített a hivatásom felismerésében. Rengeteg ifjúsági programon veszek részt, mert nagyon szeretem, hogy mi, fiatalok merünk álmodni, merünk hinni, csak éppen valakinek előttünk kell haladnia jó példával. A teológián azt tanultam meg, hogy hogyan válhatok én is példává mások számára. Mi az, amit fontos, hogy tudjak Istenről ahhoz, hogy igazán át tudjam adni őt az embereknek. Egy megvalósítható értékrendet kaptam a teológiától, ami vezet az életemben és segít megélni a hivatásomat úgy, ahogyan azt Isten akarja.

Mit jelent 2021-ben kereszténynek lenni?

Ez egy nehéz kérdés, először az jutott eszembe, hogy a keresztény élet olyan, mint egy virág növekedése. A virág azért kapaszkodik mélyen a földbe, mert onnan meríti az erőt, ott vannak az értékei, és ezek a gyökerek segítik őt abban, hogy kifejlődhessen, és a nap sugarai megpihenhessenek rajta. Mi keresztények is az isteni értékekhez ragaszkodunk, de nem beleragadva a sárba, hanem fejlődve, növekedve. 2021-ben kereszténynek lenni ajándék! Isten hívogatja elő bennünk a vágyat arra, hogy megismerjük őt, nekünk növekednünk kell felé.

Úgy gondolom, ez egy gyönyörű feladat, de egyben nehéz is. Helyt kell állnunk a világban, virágoznunk kell a nehézségek, a viharok ellenére is, és ha így teszünk, akkor szerintem Isten az ő melengető sugaraival bevilágítja a mi nagy virágoskertünket.

Milyen útravalót adnál a teológia elkövetkező nemzedékeinek?

Legszívesebben lelkesedést adnék mindenkinek, aki arra vállalkozik, hogy Istennek szolgáljon „teológusként”. Szerintem ez az, amit mi fiatalok szeretünk: lelkesedni valami iránt. Ha igazán Isten szőlőjében akarok dolgozni, akkor nem nézhetem csak az életem erőfeszítéseit, hanem újult erővel kell neki dolgozzak. Úgy gondolom, csak így tudjuk manapság hitelesen átadni Isten szeretetét embertársainknak, ha megmutatjuk, hogy a hitünk élő, hogy Isten öröme átjár minket és nem vagyunk „savanyú uborkák”. Ezért az elkövetkező nemzedéknek egy nagy batyu bátorságot, életvidámságot és bizalmat adnék útravalóul.