Szent Mihály napja Gyulafehérváron: búcsú, ministránszarándoklat, tanévnyitó

3
2808

Szent Mihály a Gyulafehérvári Főegyházmegye védőszentje, idei ünnepén jelen voltak a főegyházmegye ministránsainak képviselői papjaik, hitoktatóik, szüleik kíséretében, mintegy 300-an.

Kovács Gergely érsek a szentmise bevezetőjében a búcsúünnep sokszoros jelentőségéről beszélt: e napon, a búcsús misére hívó második harangszóval együtt érkezett 1980 őszén Márton Áron püspök az égi hazába. E nap tartják hagyományosan a teológiai intézet tanévnyitóját. Ebben az évben e napra hívta a főpásztor a főegyházmegye ministránsait gyulafehérvári zarándoklatra. Negyven helységből érkeztek buszok, személygépkocsik a szinte 300, az útra vállalkozó ministránssal, az otthon maradók pedig az érsekség által biztosított közvetítés segítségével követhették a szentmisét.

A ministránsok helye ezúttal a szentélyben volt, ahol máskor papok szoktak ülni. Az iskolát most kezdőtől kis- és nagykamaszig minden korosztály, fiúk-lányok egyaránt képviseltették magukat, és fegyelmezett rendben vonultak fel, ugyanakkor elevenséget és mosolyt is vittek a patinás falak közé.

A búcsú szónoka Horváth István kerületi főesperes volt, aki az ünnep lényegét emelte ki, Szent Mihály angyal nevét értelmezve szögezte a jelenlevőknek a kèrdést: Ki olyan, mint az Isten? A választ is megadta: nyilván senki. Rögtön másik elgondolkodtató kérdéssel folytatta: Mi hol helyezkedünk el a skálán? Azon a skálán, ami ég s föld között helyezkedik el. Márton Áron személyét igyekezett jól választott példák, életrajzi adatok segítségével közelebb hozni, hiszen ő példaképe a ministránsoknak. Illyés Gyula nevezte őt emberkatedrálisnak, és ez eddig a legtalálóbb kép, amivel nagyságát érzékeltetni lehet.

Tanulásra, állandó fejlődésre biztatta a gyermekeket, fiatalokat. Szent Mihály arkangyallal együtt mi is harcba megyünk minden nap, a jóért, egy nemes célért, olykor pedig rosszabbik énünk ellen. E harcban jó fegyvernek s pajzsnak bizonyul az ima. Arra biztatta a ministránsokat, a templomból való kivonulás előtt imádkozzanak a nagy püspök szarkofágja előtt.

A búcsús szónok biztatásához László Szabolcs, a székesegyház plébánosa hozzáfűzte: ha bárki megérzi magában Isten hívó szavát, figyeljen arra, kövesse bátran.

A szentmise után Kovács Gergely érsek is hasonlókra biztatta az érsekség udvarán a ministráns zarándokokat. Köszöntötte őket, megköszönte, hogy elfogadták a meghívását, és elmondta: figyelve őket a szentmise előtt és alatt, megnyugodott, mert jó „serege” van, akikkel a jóért harcba tud indulni.

A ministránsok ajándékcsomagot is kaptak, majd a nap további részében, hazaindulás előtt a kispapok kalauzolásával meglátogatták a székesegyházat és a papi szemináriumot.

Az ünnepélyes délelőtti mise egyben a papnövendékek Veni Sancte szentmiséje is volt, ennek keretében két új tanár, Bakó László és Farkas Ervin tett esküt arra, hogy az egyház tanítását adja tovább a növendékeknek. A teológiai tanévnyitó délután 6 órakor a szeminárium nagytermében volt, András István rektor köszöntötte az új tanévben a kispapokat, majd Oláh Zoltán intézetvezető szólt, végül Kovács Gergely érsek biztatta a kispapokat, hogy végezzék lelkesen a feladataikat, végezzék becsületesen a munkájukat, jellemezze őket a jóindulatú segítőkészség, legyenek megbízhatóak, őszinték, bízzanak egymásban.

A nap ünnepélyes közös vesperással ért véget a kápolnában.

Fotógaléria:

3 HOZZÁSZÓLÁSOK