Az eucharisztikus kongresszusok és a pápák

0
681
Ferenc pápa érkezik a Hősök terére. Fotó: Laczkó Vass Róbert

Ferenc pápa személyes részvétele az eucharisztikus kongresszuson rendhagyó, a pápák általában legátusokat küldenek az eseményre. Így volt jelen a későbbi XII. Piusz pápa, akkoriban bíboros-államtitkár, Eugenio Pacelli vett részt. Ferenc pápa két elődje, VI. Pál és II. János Pál volt személyesen jelen, X. Piusz volt az első pápa, aki részt vett eucharisztikus kongresszuson. Minderről a L’Osservatore Romano szeptember 10-i száma cikket közölt, a magyar főváros szerepére is kitérve.

Az eucharisztikus kongresszusok kezdeményezője egy világi francia nő, Emilia Tamisier. Ő szervezett Dél-Franciaország eucharisztikus zarándoklatokat. Az elsőt 1874 júniusában szervezte Avignonba, majd egy hónappal később Arsba. A résztvevők egyre nagyobb létszáma láttán határozták el, hogy a zarándoklatokat minden évben megtartják, és kongresszussal zárják őket. 1875-ben tartották meg az első francia nemzeti eucharisztikus kongresszust Faverney-ben. A folytatás csak 1881-ben következett Lille-ban, amelyre Közép-Európából is érkeztek zarándoko, valamint Mexikóból és Chiléből.

Az első nemzetközi eucharisztikus kongresszusok is Franciaországban zajlottak, a nyolcadik, 1893-as kongresszust már Jeruzsálemben tartották és itg volt jelen először pápai követ.

X. Piusz pápa, az oltáriszentség nagy tisztelője volt az első pápa, aki 1905-ben Rómában részt vett a kongresszuson, ezután aki elhatározta, hogy ezután minden világkongresszusra küldtek a pápák hivatalos követet.

Az egyik legfényesebb külsőségek közepette megtartott kongresszust csak 1926-ban Chicagóban tartották, itt közel egymillióan járultak szentáldozáshoz, hatvanezer tagú kórus énekelt, a főünnepségeknek helyt adó stadionban pedig a Szent Péter-bazilika főoltárának hű másolatát készítették el.

Az azon részt vett magyar küldöttség, Csernoch János prímás úgy látta, erre Budapest is alkalmas lehetne. 1928-ban előbb nemzeti eucharisztikus kongresszust tartottak kétszázezer hívő részvételével, majd elkezdődtek a hivatalos tárgyalások arról, hogy Magyarországon is tarthassanak eucharisztikus világkongresszust. Az új esztergomi érsek, Serédi Jusztinián is szorgalmazta ezt, és 1938-at választották időpontnak, mert ez Szent István király halálának 900. évfordulója volt.