A keresztény újdonság: Isten gyermekei vagyunk

Ferenc pápa katekézise

0
431
Fotó: Vatican Media

A szentatya Pál apostol galatákhoz írt levelének azt a részét elemezte a szerdai általános kihallgatáson, mely az „isteni kinyilatkoztatás újdonságáról” szól. Ez az újdonság többek között a megváltás eredményezte egyenlőségről beszél: az istengyermekség új állapota felülír minden korábbi elköteleződést és hovatartozást. A galatáknak és nekünk, keresztényeknek mindig hálás szívvel kell emlékeznünk erre az újdonságra, hogy Isten színe előtt mindannyian egyenlőek vagyunk.

„Hiszen az Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusba vetett hitben. Mert mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusban, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban. Ha azonban Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai is, s az ígéret szerint örökösök” (Gal 3, 26−29).
János evangélistával egyetértésben, Pál azt hangsúlyozza, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit által vált lehetővé, hogy Isten fiaivá és örököseivé váljunk. Mi keresztények gyakran túlságosan is természetesnek vesszük azt, hogy Isten fiai vagyunk. Ehelyett mindig hálával kellene emlékeznünk arra a pillanatra, amikor azokká váltunk, azaz keresztségünkre azért, hogy tudatosabban éljük meg a kapott ajándékot.

A keresztséggel Krisztust és a testvériség méltóságát öltjük magunkra

A Jézus Krisztusba vetett hit „eljövetelével” egy teljesen új állapot alakul ki, amely az istengyermekséghez vezet. Szent Pál itt nem arról a kapcsolatról beszél, amely minden férfire és nőre egyaránt vonatkozik, mint az egyetlen Teremtő gyermekeire. Az idézett szövegben azt hangsúlyozza, hogy a hit lehetővé teszi, hogy Isten fiai legyünk „Krisztusban”, ami a valódi, tényleges különbséget jelenti. Megtestesülésével fivérünkké vált, halálával és feltámadásával pedig kiengesztelődést nyertünk az Atyával. Aki befogadja Krisztust a hitben, az a keresztséggel Krisztust és a testvériség méltóságát ölti magára (vö. 3, 27).

Szent Pál leveleiben sokszor utal a keresztségre – folytatta tanítását a pápa. Számára a keresztség egyet jelent azzal, hogy valóban és ténylegesen részesülünk Jézus misztériumában. A rómaiakhoz írt levelében már azt fejtegeti, hogy a keresztségben eltemetkeztünk vele a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. A keresztség tehát nem pusztán egy rítus. Akik részesülnek benne, azok mélyrehatóan átalakulnak, új életet kapnak, és ez teszi lehetővé számukra azt, hogy Istenhez forduljanak és Atyának hívják őt (vö. Gal 4,6).

Mindannyian egyenlőek vagyunk Krisztusban

Pál apostol megállapítja: a keresztséggel kapott identitás olyannyira új, hogy felülkerekedik az etnikai-vallási különbségeken: „Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő” (Gal 3,28). Pál apostol ezen kijelentésein sokszor csak átlépünk anélkül, hogy valóban értelmeznénk a bennük rejlő újdonságokat. Pál számára az a gondolat, amelyben a galatáknak azt írja, hogy „Krisztusban nincs se görög, se zsidó”, egyet jelentett az etnikai-vallási kérdéskör hiteles felülírásával. A zsidó ember, mivelhogy a választott néphez tartozott, kiváltságokkal rendelkezett a pogányokkal szemben, amelyet Pál is megerősített a rómaiakhoz írt levelében (vö. Róm 2,17−20). Az apostol újszerű tanítása tehát egyértelműen eretnek tanításnak is hangozhatott. A szentatya a nők helyzetére hívta fel a hívek figyelmét, akiket esélyegyenlőtlenség sújt napjainkban is. Ezért is fontos, hogy olvassuk Szent Pált, aki azt mondja: mindannyian egyenlőek vagyunk Jézus Krisztusban.

Pál összehasonlítása a rabszolgák és szabadok között szintén új perspektívákat nyitott meg, hiszen az akkori ókori társadalomban alapvetően fontos volt a rabszolgák és a szabad polgárok közötti megkülönböztetés. A szabadokat törvény szerint minden jog megillette, míg a rabszolgáknak még emberi méltóságuk sem volt elismerve. Ezért az a tanítás, miszerint a Krisztusban való egyenlőség legyőzi a nemek közötti társadalmi különbségeket, egyenlőséget teremtve férfi és nő között, forradalmian új megállapítás volt, amelyet még ma is hangsúlyozni kell. Napjainkban milliók éheznek, nem részesülnek oktatásban, nincs joguk ahhoz, hogy dolgozhassanak, ők korunk új rabszolgái – magyarázta Ferenc pápa.

A keresztények küldetése, hogy megvalósítsák az emberiség egységére szóló meghívást

Pál apostol a megkereszteltek közötti mélységes egységet emeli ki levelében, bármely körülménytől függetlenül, mert mindegyikük újjászületett Krisztusban. Minden megkülönböztetés másodlagossá válik Isten fia méltóságához képest. Isten szeretetével egy valódi és lényeges egyenlőséget valósít meg.

Arra kaptunk meghívást – tanította a szentatya – hogy pozitívan éljük meg azt az új életet, amely az istengyermekségben találja meg alapjait. Mindannyiunk számára döntő lehet annak a szépségnek a felfedezése, hogy Isten fiai vagyunk, azaz egymás fivérei és nővérei Krisztusban. A különbözőségek, az ellentétek, amelyek megosztottságot idéznek elő, nem kaphatnak helyet a Krisztusban hívők között – hangsúlyozta Ferenc pápa. Az a küldetésünk, hogy kézzel foghatóvá és nyilvánvalóvá tegyük az emberiség egységére szóló meghívást. Mindaz, ami különbözőséget idéz elő az emberek között, gyakran diszkriminációt okozva, Isten előtt jelentéktelenné válik a Krisztusban megvalósult üdvösségnek köszönhetően. Ami számít, az a hit, amely a Szentlélek által kijelölt egység útját követve munkálkodik. A mi felelősségünk pedig az, hogy ezen az úton járjunk.

Forrás: Horváth Hajnalka, Vatican News

MEGOSZTÁS