Az egykor a katolikus egyház fennhatósága alatt működő, ma Báthory István nevét viselő kolozsvári líceum a város és egész Erdély fontos nevelési intézménye, szellemi-lelki központja. A kultúra, tudomány, közélet felsorolhatatlanul sok jelentős személyisége tanult a falai közt. Ez év őszétől új vezetőség áll az évszázados tanintézmény élén. Schuller Hajnal vallja: nemcsak büszkéknek kell lennünk a múltra, de arra építve haladhatunk a jövő felé. Kiemelten fontosnak tartja a tanintézet és a katolikus egyház kapcsolatát.
Schuller Hajnalt augusztus 31-én iktatták be hivatalába, ahol szeptember 1-jével kezdte el igazgatói működését. Arra kértük, beszéljen eddigi szakmai tevékenységeiről, tanári-pedagógusi hitvallásáról.
Verba, quae ego locutus sum vobis, spiritus et vita sunt. Hozzátok intézett szavaim lélek és élet. (Jn 6,63) Ez a bibliai ige jár a fejemben, amikor igazgatói munkámat elkezdem. Huszonnégy éve tanítok a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban. Az egyetem padjairól kikerülve címzetes tanárként kezdtem pedagógusi-szakemberi küldetésem. Pszichopedagógusként, tanulás szempontjából nehézségekkel küzdő, a hagyományos oktatás keretein belül sorozatos kudarcot átélt magyar anyanyelvű tanulók fölemelése, lelki-szellemi gyarapodása, készségfejlesztése volt a célom. Erre az egész megyéből egyedülállóan a Báthory líceum nyújtott lehetőséget. Hivatásom identitásom része, hiszen tanulási, illetve viselkedészavarral küzdő magyar gyerekek számára mentsvárat jelent ez a fajta nevelési-oktatási forma, nagyon sok generációnak tudtam segítő jobbot nyújtani. 1998-ban megszereztem a mesterpedagógus fokozatot. Ezzel párhuzamosan 1999 óta pszichológiát és társadalomtudományokat tanítottam a néhai kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceumban. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyógypedagógia Kara diákjai számára a kezdetektől fogva gyakorlatvezető irányítótanár, szakmai mentor voltam.
Nevelői pályám során számtalan tisztséget betöltöttem. 1998 és 2005 között a Báthory-líceum pszichopedagógia katedrájának irányítótanára voltam, 2005 és 2008 között a kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum, valamint az egyházi magániskolaként működő Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola címzetes igazgatója voltam. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye megbízásából 2008-ig tagja voltam a Főegyházmegyei Iskolaügyi Bizottságnak, tanügyi referensként a Tanügyminisztérium vokacionális oktatási törvénytervezetét kidolgozó munkacsoportjában tevékenykedtem. Sok éven át a kolozsvári Szent Mihály-plébánia iskolaügyi egyháztanácsosi tisztségét is elláttam.
2009-ben megszereztem az I. fokozati tanári elismerést. 2010 óta érdemes pedagógusi címmel illetik szakmai tevékenységem. A 2013-as tanévvel kezdődően jogilag a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája égisze alá csoportosította a Kolozs megyei Tanfelügyelőség a speciális integrált osztályok működését, de ezek változatlanul a Báthory líceumban találhatók, részt vállalva mindkét iskola életéből.
2014 óta Kolozs megyei szakmódszertanos tanári feladatkört látok el magyar szakemberek, segítőpedagógusok részére. A Báthory-líceumban működő speciális integrált oktatás egyik úttörője vagyok, az iskola számos bizottságának tagja vagy irányítója voltam. A Kolozs megyei Tanfelügyelőség több szakmai bizottságában tevékenykedtem. 2018-ban többszáz szakember közül a legnagyobb pontszámot elérve fölvételt nyertem a Tanügyminisztérium Országos Kurrikuláris Munkacsoportjába. A speciális oktatás kerettanterve, valamint a magyar nyelv és irodalom oktatására vonatkozó speciális tanterv kidolgozásának feladatkörét láttam el. Számtalan tudományos cikk, nevelési tanulmány szerzője vagyok, éveken át a Kolozsvári Rádió Szülők Iskolája műsorának szaktanácsadója voltam. Az immár számos év óta működő Egymásért című pszichopedagógiai gyermekfolyóirat megálmodója és főszerkesztője vagyok.
Miért vállalta el a Báthory-líceum igazgatását?
Idén megüresedett az igazgatói tisztség a Báthory István Elméleti Líceumban, és a tantestület bizalmat szavazott számomra ennek betöltésére. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hiszen a Báthory-líceum Kolozsvár és Erdély egyik legrégibb és legrangosabb magyar oktatási intézménye. Itt működött Erdély első egyeteme, és ugyancsak innen indult szárnyra az egyetemes és erdélyi kultúra több jeles alakja.
Jó felidézni, hogy a számban és erőben erősen megfogyatkozott erdélyi katolikusság megsegítésére Báthory István 1579-ben a jezsuitákat hozta be Erdélybe. A Szentszék a király e kegyes szándékát örömmel jegyezte fel és támogatta. Az első 12 szerzetes 1579 szeptemberében érkezett meg Kolozsmonostorra, és december 20-án meg is nyitották iskolájukat. Báthory célja az volt, hogy a hazai műveltségi szintet egy olyan főiskola alapításával növelje, amely tartani tudja a versenyt a korabeli nyugat-európai egyetemekkel. A jezsuiták behívásakor a katolikusoknak egész Erdélyben egyetlen középiskolájuk sem volt, a protestánsoknak volt néhány, de ezek is az alakulás nehézségeivel küzdöttek. Amikor tehát 1579-ben a jezsuiták a fejedelem meghívását elfogadva Erdélybe beköltöztek, bejövetelük az erdélyiekre nézve nagy jelentőségű volt. Az iskola színvonalát bizonyítja, hogy a katolikusokon kívül más vallásúak is ide íratták be gyermekeiket; 1585-ben a diákok egynegyede protestáns volt, illetve az erdélyi román püspök is itt kívánta taníttatni unokáját. De az iskola töretlen keresettségét igazolja egy másik, 1918-ban keltezett statisztika is a vallási hovatartozást illetően: a vizsgálatot tett 419 római katolikus mellett 46 volt görögkatolikus, 2 örmény katolikus, 5 református, 10 lutheránus, 8 görögkeleti, 2 unitárius, 182 izraelita a diákok közül.
A jezsuita, majd ezt követően piarista örökség, az intézmény többszáz éves oktatási-nevelési irányvonala mindannyiunkat kötelez. ,,Báthorys diáknak lenni rangot jelent bárhol a világon. Ezt nemcsak a híressé vált diákok, hanem a híres tanárok és nevelők kölcsönözték, illetve szerezték meg iskolánknak, akiknek sora a jezsuita alapító szerzetesekkel vagy a híres Hell Miksával kezdődik, és ma is folytatódik” – olvasható az iskola egyik évkönyvében.
Az iskola keresztény szellemiségéhez méltó módon nevelni a ma gyermekét, fiatalját, fölkészíteni őt a 21. század kihívásaira, modern társadalmunkban való helytállásra szent kötelességünk. Ezért vállaltam el hittel és alázattal az iskola szolgálatának ügyét.
Melyek a rövid, közép és hosszú távú tervei, elgondolásai?
A Báthory-líceum napjainkban is a a személyiségfejlesztés, jellemformálás magas szintű bizonyítéka. Irányelveimet a következő kulcsfogalmak köré csoportosítanám: gyermek- és emberközpontúság, hit és tudás. Tovább kell fejleszteni azt az irányvonalat, amelynek tükrében az iskola oktató-nevelő tevékenysége az egzakt tudományokban, a társadalom- és műszaki tudományok rejtélyeiben való jártasságot, de a gyermeki én kibontakozását, a hitbeli gyarapodást, a művészetek, sport, digitális kompetenciák stb. kialakítását és fejlesztését is rendkívül fontosnak tartja. Mindez elengedhetetlen része a 21. századi keresztény műveltségformálásnak. Az értelmiségi képzés előfeltétele.
A szeretet misztériuma: minél többet adsz, annál gazdagabb maradsz. A gyermek-iskola-család optimális együttműködése az egészséges előhaladást kell hogy szolgálja. Gyümölcsöző kapcsolatot kell ápolnunk az iskola alapítójával és mindenkori támogatójával, a római katolikus egyházzal, a magyar oktatási intézményekkel, ifjúsági szervezetekkel, kultúrfórumokkal, az iskolát támogató civil- és közintézményekkel stb., az iskolát szemmel tartó médiával is. Az oktatási intézmény infrastrukturális fejlődése, korszerűsítése, a digitális technológia széleskörű alkalmazása rendkívül sürgős feladat. Hiszek diákjaink szellemi és lelki gyarapodásában, tanári közösségünk méltó helytállásában, a Báthory-líceum fényes jövőjében! Hitünk győzelem a világ fölött (1 Jn 5,4). Adja Isten, hogy így legyen!
