Állatfarm

0
511
Fotók: huntheater.ro

Hogyan születik szabadságharcból diktatúra? Hogyan lesznek egyenlőbbek az egyenlők? Miért és hogyan tűrik a tömeggé lealacsonyított emberek egyesek féktelen, ám igen fondorlatosan a nép számára kedvező színben feltüntetett uralomvágyát? Miért hallgat a mély, miért tűr a kisember, hogyan alapozzák meg sokak hátán a kevesek uralmukat?

Minderről szól a George Orwell klasszikus regénye alapján készült zenés előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, amelyet május 21-én mutattak be, a járvány után először „szabadon”. George Orwell 1945-ben kiadott szatirikus kisregénye, az Állatfarm, amelynek ironikus alcíme: Tündérmese, tulajdonképpen a sztálini Szovjetunió allegóriája és kritikája, állatszereplői nagyon is valós emberi problémákat mutatnak meg, a regény, s nyomán a darab ugyanakkor tágabb értelemben arról szól, hogy egy eredetileg szép és nemes elképzelés hogyan válik totális diktatúrává. A kolozsvári előadás alkotói ezt írják: „Tudhatjuk előre, hogy milyen előzmények vezetnek egy ilyen rendszer kiépítéséhez? Vajon észrevehetjük ezeket a forradalmat megelőző titkos szervezkedésekben, a gyűlésekben, a titokban énekelt indulókban vagy egyes szereplők jellemvonásaiban?” Erre is igyekeznek a produkcióban választ adni. A „forradalom” győzelme magával hozza a legdicsőbb korszakot: a gazdaság virágzik, a nagy bőségben mindenki dupla fejadagot kap, demokratikusan mindent együtt döntenek el a gyűléseken, és egy közösen elfogadott „alkotmány”, a mindenki által elfogadott és jól bevésett hét parancsolat garantálja a kivívott függetlenséget. Rövid időn belül azonban az egyenlők közül egyesek egyenlőbbek lesznek. A műben és a darabban a hatalmat magukhoz ragadó disznók egyre több kiváltságot élveznek, ők vezetik a közös gazdaságot a maguk javára, már nem dolgoznak, hanem „vezetnek”, saját javukra alakítják át a közelmúlt közös történelmét és a közösen megszavazott alkotmányt, az együttélést szabályozó törvényeket. A többiek ezt eleinte észre sem veszik, majd félelemből hallgatnak, hiszen aki szól, azt utoléri a kivégzést jelentő büntetés.

A nemzetközi szakirodalom és kritika egységesen állítja: általánosan a diktatúrák elleni harc mérföldkövének számít ez a mű. Orwell nemcsak Sztálin módszereivel nem értett egyet, de a spanyol polgárháborúban szerzett tapasztalatai alátámasztották meggyőződését. Regénye kiválóan mutatja be a mindenkori diktatúra kialakulásának törvényszerűségeit, amelyeket a benne szenvedők általában kialakulása kezdetén nem vesznek észre, csak később regisztrálnak. Az Állatfarm mellett az 1984 is e témát járja körül. Érdekesség, hogy kezdetben az Állatfarm nem is jelenhetett meg, betiltották, mert a britek akkori szövetségesét, a Szovjetuniót nyíltan támadta és sértette volna. Az 1984-hez hasonlóan csak később adták ki, rajzfilmváltozata is csak Sztálin 1953-as halála után egy évvel készült el, azóta más filmes és színpadi feldolgozásait is bemutatták. Az Eric Arthur Blair néven az indiai Motihariban 1903-ban született szerző, George Orwell, Londonban kritikusként és újságíróként dolgozott, csupán néhány hónappal élte túl főműve megjelenését, 1950-ben tüdőtuberkulózisban elhunyt.

Magyarul először 1978–1979 között a Magyar Holnap amerikai folyóirat közölt folytatásokban részleteket e regényből Állatsors címmel Pocok Ferenc (írói álnév) fordításában, majd az AB Független adta ki a művet, Zúz Tamás (Nóvé Béla írói álneve) fordításában Állati gazdaság címen 1984-ben. Állatfarm címmel 1989-ben Szíjgyártó László fordításában jelent meg az Európa Kiadó gondozásában.

A kolozsvári előadás feldolgozás, az eredeti alapján Erős Ervin, Klemm Dávid és Lénárd Róbert munkája, rendező Puskás Zoltán. Zenés előadás, de korántsem andalító, fülbemászó, kellemes dallamokkal, keményebb a zenei anyag, és komorak a színek, sok a fekete, szürke, olykor csillan meg egy-egy szelídebb szín, amit aztán el is nyel az események sodra, mint a farmról elszökő, csillogásra vágyó paripa szalagjának pasztellrózsaszínje. A társulat hozza a már megszokott jó formát, összeszokott csapatként táncolnak, gyűléseznek, támadnak és védekeznek. Az eredeti alapszöveget dalbetétek egészítik ki, a történet íve a mai ifjú nézőnek érthetően rajzolja ki a diktatúra kialakulásának ívét, s bár komorabb, megdöbbentő, nem kényelmes tanulságokkal és nem katarzissal zárul az előadás, a jól működő fogaskerekek, a jól körvonalazott egyéni teljesítményekből egységgé összeálló csapatmunka garantálja a közönségsikert.

  • Szereplők: Fogarasi Alpár, Viola Gábor, Farkas Loránd, Buzási András, Albert Csilla, Szűcs Ervin, Kicsid Gizella, Vindis Andrea, Balla Szabolcs, Pethő Anikó, Laczkó Vass Róbert, Varga Csilla, Kántor Melinda, Tőtszegi Zsuzsa, Román Eszter, Imre Éva, Marosán Csaba, Kali Andrea. Jelmeztervező Ledenják Andrea, koreográfia Jakab Melinda, fényterv Majoros Róbert, díszlet Puskás Zoltán.