Bálint Sándor néprajzkutató boldoggá avatására készülhetünk

0
1905

Ferenc pápa május 22-én, szombaton fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentté avatási Kongregáció prefektusát. Az audiencián engedélyezte egy vértanúságról és hat hősies erények gyakorlásáról szóló dekrétum közzétételét. Bálint Sándor néprajzkutató személyében magyar boldoggá avatásra is készülhetünk.

Ferenc pápa jóváhagyta az Isten szolgája, Bálint Sándor néprajzkutató, világi hívő, családapa hősies erényeiről szóló dekrétumot.

Bálint Sándor néprajzkutatói munkája mellett művészettörténész, egyetemi tanár, 1962-től a történelemtudományok kandidátusa volt. Szegedenszületett 1904. augusztus 1-jén. Parasztcsaládból származott. A szegedi piarista gimnáziumi érettségi után a tudományetemen tanult, ahol 1926-ban művészettörténelem szakon doktorált, 1927-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1930-tól a szegedi egyetem néprajzi tanszékének gyakornoka. 1934-ben egyetemi magántanár, 1944-től címzetes egyetemi tanár. 1944–45-ben a piarista iskola tanárképzőjében tanított. 1945–47-ben a Demokrata Néppárt programjával  képviselő, 1948-ban lemondott mandátumáról és visszavonult a politikai élettől. Megszakítással (1950–1956 között tanítási engedélyét megvonták, ekkor az egyetemi könyvtár tudományos kutatója), 1947-től 1965-ig egyetemi tanár. 1965-ben rendszerellenes izgatás vádjával hat hónap (három évre felfüggesztett) börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban nyugdíjba vonult, 1980. május 10-én közlekedési balesetben hunyt el.

1961–1976 között számos gyűjtőúton vett részt az országban. Nyugdíjasként írta meg élete fő műveit, a Karácsony, húsvét, pünkösd (Budapest 1973) és A szögedi nemzet (I-III., Szeged 1976, 1977, 1980) című monográfiáit. Tanúja és tevékeny résztvevője volt a magyarországi egyetemi néprajzoktatás születésének és kezdeti lépéseinek. Kiváló pedagógus, kutatónemzedékeket formáló tanár volt. Szeged és a szegedi nagytáj népi kultúrájának és művelődéstörténetének legjelentősebb kutatója. Mély vallásossága is ösztönözte a magyar katolikus néprajzkutatására, melynek vizsgálatát kitágította az egész magyar nyelvterületre, nem hagyva figyelmen kívül az Európába, a távoli középkorba és az antikvitásba elvezető szálakat sem. E területen is nemzetközi jelentőségűt alkotott. Tudományos munkásságát mintegy félezer közlemény, tanulmány és számos könyv fémjelzi.

Hitvalló élete, máriás lelkisége, szülővárosának hagyománya és kultúrája iránt érzett szeretete miatt már életében nagy tisztelet övezte. Barna Gábor néprajztudós így foglalta össze – a tudományos és szakmai életben elődje – életét: „Bálint Sándor a keresztény humanizmus eszméinek képviselője, európai műveltségű és kitekintésű tudós, igazi pedagógus, hitvalló ember.” Így emlékezik rá ma is az alföldi ember, az egyetemi élet és a Szeged-Csanádi Egyházmegye egész közössége.

Gedő Ágnes, Vatican News