Az öröm zarándoklata

1
1656

Idén 25 éves Marosvásárhely egyik negyedének, Remeteszegnek a plébániája. A történetét felelevenítendő az arra vállalkozók zarándoklatra indultak május 8-án. A csendes erdei környezetben belső utakon is zarándokoltak a résztvevők. Az öröm útja elmélkedéseinek stációi vezettek a személyes örömöktől a közösségi létforma csodás magaslatáig. A zarándoklatról Szénégető István plébános beszámolóját olvashatják.

Idén 25 éves plébániánk történetét képekkel, személyes emlékekkel is felidézve zarándokoltunk május 8-án, szombaton a szakadáti oldalról kapaszkodó úton a Bekecsre. A borongós és hideg reggeltől zarándokoltunk az egyre melegebbé hevülő délutánig, csendes erdei környezetben. Zarándoklatunk belső utakon is vezetett, melyen az öröm útja elmélkedéseinek stációi vezettek. A személyes örömeinktől zarándokoltunk a közösségi létforma csodás magaslatáig.

Ha nagyböjtben a kereszt útján járunk, a húsvéti idő ötven napján a feltámadás örömének útján zarándoklunk. Üres sír… találkozások a Feltámadottal… Az öröm akkor lesz túláradó és természetfeletti, amikor személyes életünkben a földi és a mennyei találkozik. A földi létezés horizontján túl megjelenik a feltámadás végtelen távlata, mely Isten személyes szeretete, az élet békéje, öröme, örökkévalósága. Utunkon mindenkinek volt alkalma, lehetősége megosztani valamit, amit örömként élt meg az elmúlt napok során.

Legfiatalabb résztvevőnk szavai érdemesek szélesebb körben való megosztásra. A 12 éves Dávid néhányszor részt vett szüleivel a hétfő esti szentségimádásokon. Nem mindig jött jó kedvvel, inkább sportolni szeretett volna barátaival, de amit szentségimádás után magukkal hazavisznek a családba, az kitapintható, valóságos változás. Valóságos öröm.