Rádiójáték pünkösdhétfőn az 1938-as eucharisztikus világkongresszus jelentőségéről

0
178
A rádiójáték két idős ember nosztalgikus élményeit örökíti meg, akik gyermekként vettek részt az 1938-as eseményen. Fotók: Ambrus Marcsi

Személyes sorsokon keresztül mutatja be őseink hitét, helytállását, az 1938-as eucharisztikus világkongresszus jelentőségét A reménység oszlopa című rádiójáték, amely május 24-én, pünkösdhétfőn hangzik el a Kossuth Rádióban.

A rádiójáték két idős ember, Lotti néni és öccse, Márton atya nosztalgikus élményeit örökíti meg, akik gyermekként vettek részt az 1938-as eseményen. Emlékeiket, érzéseiket, gondolataikat, amelyekről évtizedekig nem is beszélhettek a kommunista diktatúra idején, Lotti néni 16 éves dédunokájával, Lilivel osztják meg.

Lotti nénit Molnár Piroska, Márton atyát Papp János, Eugenio Pacelli bíborost Pindroch Csaba, Serédi Jusztinián bíborost Vida Péter, Lilit Pindroch Mira alakítja. Zsuffa Tünde, a rádiójáték írója felidézte, hogy az 1938-as év volt az utolsó békeév a kontinensen, egy év múlva kitört a második világháború, majd jött a kommunista diktatúra, a rendek feloszlatása, a papok börtönbe zárása, internálása, az apácák megaláztatása, munkaszolgálat, börtön, a Trianon utáni Magyarország hangulata.

Serédi Jusztinián bíboros elhatározta, hogy idehozza a kongresszust, a katolikus világ legnagyobb rendezvényét. Úgy érezte, 18 évvel Trianon után Magyarország képes megmutatni, hogy él nemzet e hazán, hogy sok mindent elvettek a magyaroktól, de a hitet, a magyar lelkületet nem tudták. Így érkezünk el 1938 májusához – tette hozzá Zsuffa Tünde.

A rádiójátékkal azt szeretné bebizonyítani, hogy az az öt nap 1938. május 25-től kezdve megváltoztatta az ország életét és a világban kialakult képet Magyarországról.

1938 azt üzeni nekünk, hogy kellett az az öt nap, hogy túléljük a túlélhetetlent a kommunizmus ideje alatt. Ha nem töltődik fel az a több százezer ember, aki részt vett az eseményen, akkor nem biztos, hogy ez az ország ma is így nézne ki – vélekedett Zsuffa Tünde. Megjegyezte, hogy akik az 1938-as rendezvényen részt vettek, akik megszervezték, azokra szó szerint a vértanúság, meghurcoltatás várt.

Zsuffa Tünde emlékeztetett arra, hogy a férfiak szentségimádásán a Hősök terén 150 ezer férfi kiáltotta, hogy hiszek, hogy ott leszek, amikor ki kell állni az egyházért, a hazáért, az Istenért. A zárókörmeneten félmillió ember hömpölygött az Andrássy úton és Pacelli bíboros vitte az oltáriszentséget a Hősök terére. Zuhogott az eső, szinte ítéletidő volt, de a tömeg nem oszlott. Pacellit ez meghatotta, s ott zárta szívébe a magyar népet. Másnap megkérte Horthyt, hadd menjen el a budai várba megnézni a Szent Koronát. Letérdelt, ezzel fejezve ki a magyar nép iránti tiszteletét. Mindez azért fontos, mert Pacelli egy évre rá XII. Piusz néven pápa lett és mindig kiállt Magyarországért – tette hozzá.

Ez a történet lényege, a rádiójáték pedig annak a jelentőségéről szól, hogy milyen örökséget hagyott ránk 1938.

A történet üzenete továbbá az is, hogy a mai ifjúságnak is nagy szüksége van példaképekre, mint amilyen 1938-ban mások mellett Csík Ferenc olimpiai bajnok úszó volt. A múltnak hangja van s a mi példaképeink itt vannak – fogalmazott Zsuffa Tünde. Kitért arra is, hogy a hangjáték folytatása majd a szeptemberi kongresszus előtt hangzik el, de az már a jelenben játszódik.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) eredetileg 2020 szeptemberében rendezték volna meg Budapesten, a koronavírus-járvány miatt azonban elhalasztották és idén szeptember 5–12. között tartják meg. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek is szerepelnek. A rendezvény zárószentmiséjén Ferenc pápa is részt vesz.

Forrás: NEK/MTI