Mindannyian eszközök vagyunk Isten kezében

Sándor Tivadar aradgáji plébános aranymiséje

0
1824
Sándor Tivadar plébánost Márton Áron gyulafehérvári püspök szentelte pappá. Fotók: Temesvári Egyházmegye

Márton Áron gyulafehérvári püspök 50 évvel ezelőtt szentelte pappá Sándor Tivadart, aki közel negyven éve szolgál az aradgáji plébánián, amelyhez filiaként Sofronya és Szentpál is tartozik. Pappá szentelésének fél évszázados jubileuma alkalmából Sándor Tivadar plébános április 18-án, vasárnap 16 órakor mutatott be hálaadó szentmisét a helyi templomban.

A szentmise kezdetén az egyháztanács egyik képviselője méltatta az ünnepelt plébánost és kiemelte: a papi szolgálat olyan, mint a mezőn dolgozók munkája. Hiszen a pap is vet, de nem tudja mit és mikor fog aratni. Egy-egy kalász, ha megnő, a belseje lehet üres vagy tele szemekkel. Az oltár előtt lévő ötven arany kalász is ezt jelképezte. A méltatásban elhangzott továbbá, hogy a plébános mennyit fáradozott a magyar nyelv és hagyományok ápolásáért, megőrzéséért.

Sándor Tivadar plébános a szentmise bevezetőjében hangsúlyozta: „Mindannyian eszközök vagyunk Isten kezében. Ő bőségesen osztja ajándékait, mi pedig el kell juttassuk a szegényekhez, a betegekhez a vigasztalását, ugyanakkor együtt kell tudjunk sírni a sírókkal.”

Szentbeszédében Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök így fogalmazott: „A mai evangéliumban hallottuk, hogy a tanítványok elbeszélték, mi minden történt velük az úton. Tivadar atya, gondolom, az elmúlt napokban te is sokszor elgondolkodtál azon, mi minden történt veled az úton…”

A továbbiakban a szónok három dolgot emelt ki, amiért hálát kell adni. „Az első, hogy az Úr meghívta Tivadar atyát és melléje szegődött. Az Úr sokszor mellénk szegődik a Szentírás szavai által, az imák által, de sokszor emberek által is, akik az Ő eszközei. Így Tivadar atya életében is voltak ilyen eszközök, akik életében elkísérték. A második a tanúságtétel, hiszen az evangéliumban Jézus tanúként küldte a tanítványokat. Az Úr mellénk szegődik, hogy mi is segítsünk másoknak. Mindannyian tanúságtevők vagyunk, de a papi élet még inkább Istenről kell hogy szóljon. Tivadar atya Szent János apostol szavaival indult el papi életútjára: »Ne szeressünk szóval, hanem tettekkel és igazsággal«… Tivadar atya sok helyen tett tanúságot tettekkel, a plébánián, a Caritasnál, a Csiky Gergely-líceumban, az aradi értékek megmentéséért fáradozva. A harmadik amiért hálát lehet adni, a kereszt. Nem mindig könnyű ezért hálát adni, de a papi életben fontos hálát adni a keresztért” – fogalmazott Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök.

A szentmise végén Pál József Csaba temesvári megyés püspök beszédében kiemelte: a papok élete szolgálat, valamint áldozat, mivel Jézus Krisztust kell hirdetniük. „Az egész egyházmegye veled ünnepel ma, együtt ad hálát és köszöni meg őszinte és odaadó szolgálatodat, a hívek, a fiatalok és az idősek iránt tanúsított gondoskodásodat és törődésedet. Kívánom, hogy a téged meghívó Atya legyen vigasztalód és bátorítód, Ő legyen legfőbb örömöd és boldogságod a további szolgálatodban is, amelyhez erőt, egészséget, sok-sok örömet és kitartást kívánok neked főpásztori áldással” – mondta a főpásztor.

A szentmise végén az ünnepelt hálát adott a jó Istennek, és köszönetet mondott mindazoknak, akik jelen voltak az életében és segítették őt hivatásában.

Forrás: Váncsa Csaba/Temesvári Egyházmegye