3D-s látványtervek készültek a középkori székesfehérvári királyi bazilikáról

0
351
Fotó: Nagy Norbert

A székesfehérvári királyi bazilika építészettörténete 3D-ben című videóját nemrégiben töltötte fel az egyik videómegosztó oldalra Sümegi Gyula nyugalmazott alezredes. Majer Tamás írását a Fejér Megyei Hírlap alapján a Magyar Kurír közölte.

„Az elmúlt évtized régészeti és kutatási eredményei, valamint a megjelent írások – ebből kiemelkednek Szabó Zoltán építész és Branczeiz Zsuzsanna (szakértő: Biczó Piroska régész) e témában megjelent könyvei – alapján kísérletet teszek a királyi bazilika építészeti arculatának és változásainak bemutatására 3D-grafika segítségével – áll a videó alatti leírásban. – Az elkészített rajzok bemutatják a bazilika tornyainak, fő- és mellékhajóinak, apszisainak, külső támpilléreinek és kápolnáinak építészeti stílusait és lehetséges megjelenési formáit.”

„Híradó szakon végeztem 1975-ben a katonai főiskolán, utána Ercsibe kerültem, ott töltöttem majdnem húsz évet – mondta el az újság kérdésére Sümegi, aki 1995-ben került át Székesfehérvárra. – Abban az időben alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága. Magyaralmásról ellátni a csókakői várig” – folytatta. Ő is csatlakozott a várbarátokhoz, elkészítette és kezelte honlapjukat.

2005-ben nyugállományba vonult, egyre több időt töltött újra Magyaralmáson, és bekapcsolódott a falutörténeti kutatásokba. „Polgár Péter Antal megírta Magyaralmás történetét, nekem pedig megütötte a szememet egy megjegyzés, ami szerint Magyaralmás központjában a középkorban egy templom lehetett. Ez beindította a fantáziámat: mi lenne, ha megrajzolnám Magyaralmás középkori templomát… Ez indította el igazán azt, hogy foglalkozzam a 3D-s alkalmazásokkal.”

Sümegi Gyula munkáinak híre ment a környező településeken, Bodajkról és Iszkaszentgyörgyről is megkeresték. Tavaly ősszel Iszkaszentgyörgyön tartott előadást az 1601-es keresztény–oszmán harcok helyi vonatkozású eseményeiről. Az érdeklődők figyelmébe ajánlotta Bagi Zoltán A keresztény és oszmán fősereg harca 1601-ben című könyvét, de megjegyezte, számára hiányoznak az ábrák a kiadványból. Ezért látott munkához a rá jellemző katonai szemlélettel. Elkészítette a csata térképvázlatait.

Nemcsak a könyvek, hanem életének helyszínei is mozgatják Sümegi Gyula műkedvelő történelmi, helytörténeti kutatásait. „A feleségemmel gyakran sétálunk Székesfehérvár belvárosában, érzékeltem a nemzeti emlékhely, a romkert körüli problémákat is, ez inspirált arra, hogy elkészítsem a bazilika 3D-s rajzát.”

Sümegi évekkel ezelőtt foglalkozott már a királyi bazilika 13. századi ábrázolásával, most a királyi csontok vizsgálatának kezdetén a gótikus, illetve a Mátyás király korabeli ismeretanyagok felhasználásával bővítette a bazilika 3D-s rajzait.

„A film megtekintésével mindenkinek élményekben gazdag időutazást kívánok! Addig is, míg megtörténik a királyi csontok azonosítása és a bazilika »felépítése«” – olvasható a videó ismertetőjében.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap/Magyar Kurír