Quid juris, avagy mi fán terem az egyházjog?

0
403
Az egyházjog a lelkek üdvösségének és az egyház közösségének javát szolgálja. Illusztráció

A teológia számos területe (exegézis, pasztorális stb…) hangozhat a hittudományokban nem jártas fülek számára első hallásra érthetetlenül. Talán azonban ezek között is leginkább az egyházjog esetében érezheti magát elbizonytalanodva az ember, hiszen első hallásra aligha van keresnivalója a szereteten és irgalmasságon alapuló egyházi közösségben a jog szikár és kíméletet nem ismerő rendszerének. Azonban e megközelítéssel nem is hibázhatnánk el jobban a kánonjog valódi teológiai szerepét. De akkor mi is az egyházjog?

E kérdés megválaszolásához két szempont mentén induljunk el. Először is a II. vatikáni zsinat és annak egyházról alkotott teológiai tanítása világos képet fest a krisztusi közösségről. „A hierarchikus szervezettel ellátott társaságot és Krisztus misztikus testét, a látható gyülekezetet és a kegyelmi közösséget, a földi egyházat és a mennyei javakban bővelkedő egyházat nem szabad két valóságnak tekintenünk, hanem emberi és isteni elemekből álló, egy összetett valóságot alkotnak” – írja a nevezett zsinat Lumen gentium kezdetű dokumentumában. Az a tény tehát, hogy a krisztusi közösség nem pusztán lelki, hanem látható és többé-kevésbé akár kézzel is fogható megjelenéssel is rendelkezik, okot ad arra, hogy e földi valóság szabályos keretek között lássa el hivatását. Éppen ezért az egyházjog feladata sem bármilyen jog vagy kegyelem öncélú korlátozása, hanem azt kívánja elősegíteni, hogy az egyház megannyi – méltóságában és személyében egyenlő – tagja egyre közelebb kerülhessen a lelkek üdvösségének végső céljához.

Közelebb hozni a teológiát, ez a célja sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónapban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy magyar és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát. Sorozatunk ezzel a végéhez ért. Köszönjük a teológia karnak és a tanároknak az együttműködést!

Másodsorban – profán szempontokat figyelembe véve – a katolikus egyház a világ egyik legnagyobb szervezete, amely valamennyi kontinens megannyi országában számtalan intézmény formájában jelen van. Ahhoz, hogy egy ilyen összetett valóság összehangoltan működhessen, az szükséges, hogy életét kiismerhető és saját (teológiai) természetéhez illeszkedő törvények szabályozzák.

Mi tehát az egyházjog? Egy olyan, az isteni valóságra nyitott jogrend, amely sajátos teológiai és jogi módszerével igyekszik szolgálni a lelkek üdvösségének és az egyház közösségének javát.

Kiss Gábor

Megjelent a Vasárnap 2020/52-es lapszámában.