A Magellán-szoros és Chilei Antarktika régió egyházmegyéje vasárnap interneten közvetített szentmiséjén olvasták föl a pápa saját aláírásával ellátott üzenetét, melyet a neves évfordulóra küldött. A régió székvárosa, Punta Arenas püspökének Ferenc pápa kifejtette: a november 11-ei dátum nemcsak az egyházmegye, hanem egész Chile katolikus közössége számára történelmi jelentőségű.
„Az Úr a Magellán-szoroson keresztül akart belépni a földrészre” – olvasható a chilei püspöki konferencia honlapján. 1520-ban november 11-én mutatta be az első szentmisét Pedro de Valderramae atya az új világnak azon a részén, melyet a Magellán-expedíció legénységével elértek, az emberiség történetének első világkörüli útján.
Ötszáz éve kerülték meg először a földet
Erre a rendkívül fontos és kitörölhetetlen történelmi pillanatra emlékezve ünnepel most a chilei egyház. Háláját fejezi ki Istennek és a Gondviselésnek – amint azt maga Ferenc pápa is kiemeli november 8-án közzétett üzenetében. A pápa sorait a szertartás elején olvasták föl, melyet a Magellán-szoros és Chilei Antarktika régió egyházmegyéje az ünnep alkalmából mutatott be és közvetített interneten keresztül. Bernardo Bastres püspökhöz szóló bátorító üzenete nagy öröm az egész chilei katolikus közösség számára.
Isten Délről lépett be az amerikai kontinensre
Ferenc pápa megállapítja: ez a történelmi dátum nemcsak az úgynevezett Magellán-régió, hanem az egész dél-amerikai ország hitéletét meghatározta. Ötszáz évvel ezelőtt, 1520. november 11-én az Isteni Gondviselés úgy akarta, hogy a Monte Cruz-hegyen a Magellán-szorosban a portugál felfedező által vezetett expedíció káplánja, Pedro de Valderrama mutasson be szentmiseáldozatot először azon a földön. Amint arra a II. vatikáni zsinat emlékeztet, az eucharisztiából forrásozik a kegyelem, amely megszentel minket. Ezért ezen az ötödik centenáriumon joggal mondhatjuk, hogy „Isten Délről érkezett”, amint arra a Punta Arenas-i egyházmegyei mottó utal. Az első szentmisét ugyanis hittel mutatták be, az ismeretlen földre érkező expedíció egyszerűségével, amiből kinőtt az egyház és tovább zarándokol a szeretett chilei nemzet sorai között – írja üzenetében a pápa.
Szeretet és igazságosság a Kármelhegyi Boldogasszony szemével
Jóllehet most a járvány miatt nem ünnepelhették ezt a szertartást közösségi liturgiával, nincs olyan akadály, mely elhallgattatná a chilei hívek szívéből jövő hálát, akik újból ráhagyatkoznak az Úrra, útitársukra életük zarándokútján. Krisztus földi helytartója tehát arra buzdítja a chilei katolikusokat, hogy az imádás és a hála lelkületével éljék meg az eucharisztikus misztérium ünneplését. Számukra ugyanis ez az új élet és az egység alapja, mely arra sarkall, hogy egyre jobban szolgáljuk szegényebb testvéreinket és társadalmunk kisemmizettjeit. Üzenete végén Ferenc pápa a Kármelhegyi Boldogasszonyhoz fohászkodik: ő tanítson meg arra, hogy bízzunk az Úrban és kövessük akaratát a szeretetben és az igazságosságban, hogy így tanúskodjunk a világnak az evangélium öröméről.
Az egyházmegye az idősek oldalán áll
Az emlékezés konkrét gesztusokban is megjelenik, ami bevonja az egész Magellán-szoros és Chilei Antarktika régió egyházmegyéjét. A vasárnapi szentmisén Bastres püspök bejelentette a közösségnek, hogy mivel bezárják a II. János Pál idősotthont, a Magellán-egyházmegye magára vállalja a küldetést. Segítik az időseket, akikben felismerik az Urat. A szegények és az elhagyatottak közül sokan nem jutnak szóhoz a társadalomban. Magányosak és betegek, akiket szeretnének a közösség asztalához hívni. Ezért a plébános az egész egyházmegyét bevonta a küldetésbe: a keresztény közösségeket, az apostoli mozgalmakat, az iskolákat és a civil társadalom különböző intézményeit egyaránt.
Adatok a chilei egyházról
A 756 ezer négyzetkilométeren, Dél-Amerika nyugati partján húzódó ország 18 millió lakosának 74%-a katolikus. A helyi egyház öt érsekségből, húsz egyházmegyéből, egy apostoli vikariátusból és egy területi prelatúrából áll, amihez egy tábori püspökség tartozik. 1541-ben kezdték meg az őslakosok evangelizálását. Három évszázaddal később állították föl a chilei egyháztartományt, ekkor lett Santiago de Chile metropolita érsekség. 1923-ban nyilvánították a Kármelhegyi Boldogasszonyt az ország védőszentjévé. Szent II. János Pál 1987-ben tett apostoli látogatást Chilében. XVI. Benedek 2008-ban fogadta a Vatikánban az ország püspökeit, tíz évvel később pedig Ferenc pápa utazott Chilébe. Legutóbb 2017-ben jártak ad limina látogatáson Rómában a chilei püspökök.
Forrás: Vatican News
