2020. november 10., kedd

0
311

EVANGÉLIUM

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: „Gyere ide tüstént, és ülj asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: „Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is?” S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak azt tettük, ami a kötelességünk volt.
(Lk 17,7-10)

E világ törvényei szerint a szolga mindig elnyomott sorban marad. Egyedül Isten országában lehetséges az, hogy az asztal végére ülve, onnét a főasztalhoz szólítsanak. A világ urai süketek maradnak a jajkiáltásokra, de Isten mindig meghallja a mi vágyakozásunk hangját. Imádkozzunk!

Pakot Géza SJ, a szatmárnémeti Hám János Teológiai Líceum iskolalelkésze

MEGOSZTÁS