Micsoda Paradicsom! – Virtuális látogatás a római katakombákban

0
707
Ferenc pápa a Priscilla-katakombákban (2019.11.02.) • Fotók: Vatican Media

Harmadszor rendezik meg a katakombák napját – ezúttal virtuálisan, október 10-én. A kezdeményezés honlapján előadásokat hallgathatnak az érdeklődők, és betekintést nyerhetnek az ősi keresztény katakombák gazdagon díszített freskóiba, mozaikjaiba, melyek a teremtett világ szépségét dicsérik.

A 2020-as nap mottója: Micsoda Paradicsom!, melynek célja, hogy újra fölfedezzük a korai keresztények archeológiai és spirituális örökségét. Öt év telt el Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának közzététele óta, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy idén a katakombákban ábrázolt természeti szépségeket mutatják meg a nagyközönségnek.

Vissza az édenkertbe

„A bukolikus jelenetek, a virág-, növény- és állatábrázolások, melyek önmagukban vagy bibliai, jelképes formában jelennek meg, a kezdetekhez visznek vissza minket. Az édenkertbe és egyben a Paradicsomba, a boldogok országába, ahol a teremtett világ eredeti szépségét újrateremtve látjuk mint célt, életünk zarándokútjának végén, melyen a feltámadt Krisztusba vetett hit adott támaszt nekünk” – írja a Keresztény Archeológia Pápai Bizottság közleménye.

Harmónia a teremtett világgal

„A teremtett világ természeti szépségei láttán, melyek hol vázlatosan, hol részletgazdagon díszítve tárulnak fel előttünk – még ha a sötétség és a halál uralta környezetben is – spontán feltör belőlünk a kiáltás: Micsoda Paradicsom!. Rácsodálkozunk a magával ragadó természeti szépségre, és egyben az emberi lét utolsó állomására, melyet nemcsak a hívők, hanem az egész emberiség ilyennek remél. Az őskeresztények – elsősorban a bibliai szövegekre támaszkodva – paradicsomi környezetbe ágyazva képzelték el az emberi élet végső kikötőjét. Oda, ahol teljes a harmónia a teremtett világgal, minden teremtménnyel, akik szintén meghívást kaptak a Krisztus által hirdetett és megígért, majd feltámadásával megkezdett új életbe.”

A katakomba-nap programja

A járvány miatt a katakomba-nap virtuálisan zajlik majd, az internet segítségével. A kezdeményezés honlapján szombaton 9,45-től 17,30-ig (romániai idő szerint) elmélkedéseket hallhatnak az érdeklődők, illetve olyan felvételeket csodálhatnak meg a római Anapo-úti katakombákból, amelyeket eddig még nem mutattak be a nagyközönségnek. Felszólal többek között Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Keresztény Archeológia Bizottság elnöke; az intézmény titkára, valamint a katakombák régészeti felügyelője is. A Vatikáni Rádió két újságírója részleteket olvas föl a Laudato si’ enciklikából, felidézik Szent Perpétua és Szent Felicitász történetét. Mint ismeretes, az ókeresztény vértanúkat a Septimus Severus-féle keresztényüldözés idején keresztény hitükért börtönbe vetették. 203. március 7-én Karthágóban vértanúságot szenvedtek hitoktatójukkal és három hittársukkal együtt.

A honlapon virtuális kiállítás keretében tekinthető meg a „Laudata Terra”, Max Serradifalco művész munkáiból, melyeket a pápai enciklika ihletett a teremtett világról.

Az Anapo-úti katakomba

A most bemutatandó katakomba az Örök Város északi részén, az ősi Via Salaria mentén található, és a III-IV. századra vezethető vissza. 1578. május 31-én fedezték fel a munkások a katakombát, amikor az üledékes tufakőzetben ásva megcsuszamlott a föld és előbukkant ez a falfestményekben, feliratokban és szarkofágtöredékekben gazdag temetkezési hely. Emberi testeket nem találtak, valószínűleg azért, mert a IX. században a katakombák halottait átszállították a temetőkbe. Az Anapo-úti katakomba a zarándokok, humanisták és oratoriánusok kedvelt úticélja lett, akik a temetkezési kultuszon és az itt található bibliai képábrázoláson keresztül erősítették meg katolikus álláspontjukat a XVI. században felmerült protestáns vita kapcsán.

Ferenc pápa a római katakombákban

Ferenc pápa is ellátogatott tavaly az egyik híres római katakombába. 2019. november másodikán, halottak napján a bencés nővérek gondozásában álló Priscilla-katakombában mutatott be szentmisét az elhunyt hívek lelki üdvéért. A „Katakombák Királynéjának” nevezett ősi földalatti keresztény temetkezési hely tágas bazilikájában tartotta meg a pápa lila miseruhában a szentmisét. Ez volt az első alkalom, hogy katakombában járt. A hely a keresztény ember identitására utal, amelyet Ferenc pápa két szentírási képpel világított meg. Az egyik a Máté-evangéliumbeli boldogmondások sora, amelyben Jézus föltárja a keresztény ember alapvető vonásait, amelyek ma is nélkülözhetetlenek az igazi személyi azonossághoz. Ezt a képet teszi teljessé a Máté evangélium 25. fejezetében a végítéletről szóló tanítás, amiben Jézus azonosul a testi irgalmasság alapvető cselekedeteivel.

Az igazak lelke az Úr kezében van

Második alapkifejezés a hely, ahová egykor e keresztények összegyűltek az eucharisztia ünneplésére. Ám valójában a keresztény embernek sehol nincs helye, ahol biztonságban van. Az igazak lelke az Úr kezében van, az ő sebekkel megjelölt kezében, ahol oltalmat találhatunk. Végül Ferenc pápa a reménységre utalt. A mi reménységünk a mennyben van, oda vetjük reményünk horgonyát és mi, kezünkben kötéllel tartjuk magunkat, szemünket pedig a túlsó partra függesztjük, ahová át kell jutnunk.

Forrás: Gedő Ágnes (Michele Raviart)/Vatican News

MEGOSZTÁS