Tartsuk be a járványügyi előírásokat

0
838
Ügyeljünk egymásra. Illusztráció

A járvány romániai terjedésének már a korai szakaszában készített egy olyan videót Csala Dénes csíki származású egyetemi oktató (Lancaster Egyetem), adatkutató, amelyben epidemiológiai modelleket mutatott be közérthetően. Ugyanakkor tagja annak a csapatnak, amely a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen létrehozott „COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor” című projektet készíti: az oldalon valós időben követhetők a járvány adatai kiegészülve a gazdasági mutatók változásával. A járványról kérdeztük.

A COVID-19 terjedése milyen fontos paraméterektől függ, és azok mit jelentenek a konkrét esetben?

A COVID-19 járvány terjedésének meghatározására az epidemiológusok a R-számot, azaz a reprodukciós rátát szokták használni.  Ez azonban egy viszonylag nehezen érthető szám, amely magában foglalja a lakosság méretét és a vírus jelenlegi terjedési sebességét egyaránt. A terjedés megértéséhez és valós értelmezéséhez talán két, a médiában egy picit jobban tárgyalt számmal könnyebb közelíteni: az utóbbi két hétben megjelenő új esetek száma (egy bizonyos területen, megyén, városon belül), illetve az új pozitív tesztek aránya. A pandémia elején nagyon elterjedt volt (és sajnos a legtöbb médium esetében a mai napig ez a mérvadó) az összes diagnosztizált eset jelentése – ez azonban pánikkeltő, mert egy folyamatosan növekedő, és az elején (illetve újabb hullámok esetén) kifejezetten exponenciálisan növekedő szám, amit az átlagember nem tud helyesen értelmezni. Talán ez is ludas egy kicsit abban, hogy nagyon sok magyarázat visszaütött és alternatív elméleteknek a kialakulásához vezetett.

A román kormánynak negyedévre volt szüksége, amíg megértették, hogy az intézkedéseket lokálisan és ne országszinten hozzák meg, és újabb negyedévre, hogy a járványügyi számokat normalizálják a lakosság méretére és az új esetekre. A második mérték, amit említettem, a pozitív tesztek aránya engedne következtetni arra, hogy valójában potenciálisan hány fertőzött lehet az országban, régióban, de persze itt nagyon nehéz megbízható következtetést megfogalmazni, mivel nincs szúrópróbaszerű tesztelés – ami szükséges volna a pontos statisztikai elemzéshez és a következtetések kialakításához –, hanem sokkal nagyobb mértékben reprezentáltak a megbetegedettek a teszteken. Meg persze az ország kaotikus bürokráciájának köszönhetően az sem volt sokáig tiszta, hogy ezekből hány százalék újratesztelés.

Mik azok a hosszú távú következményei a járványnak, amelyek már most látszanak vagy legalábbis számítani lehet rájuk?

A gazdasági következmények mindenképpen tartósak lesznek – de ez egy összetett kérdés. Természetesen vannak bizonyos szektorok (szórakoztatóipar, művészet, sport, utazás), ahol teljes leállásról és bevételkiesésről beszélünk egy fél éven keresztül. Itt előreláthatólag nem hónapokban, hanem években mérhető a visszaállás időtartama. Ellenben – és ez a személyes véleményem – talán nem is a kereslet szigorú és mesterséges visszaszorításából adódó direkt gazdasági hatások a legfontosabbak ennek a hosszútávú bevételkiesésnek az indoklásában. A maszkviselés és a folyamatos fertőtlenítés – amire természetesen, elkerülhetetlenül szükség van! – egy, az Y, Z generációk életében eddig még nem látott mértékű társadalmi bizalmatlanságot hozott be. Valójában nem tudjuk megsaccolni ezeknek az intézkedéseknek a hosszú távú hatásait, de a tapasztalat azt mutatja, hogy általánosságban óvatosabbak lesznek az emberek (ez erdélyi kontextusban hatványozottan igaz!), ami azt is jelenti, hogy óvatosabbak lesznek a költségeikkel és a rendezvényekkel, aktivitásaikkal is, amiket látogatnak. Ez pedig egy elkerülhetetlen negatív visszacsatolási hurkot generál a gazdasági keresletet illetően, és így még nehezebb helyzetbe sodorja az említett szektorokat – amik sok esetben családi vagy önerőből fenntartott vállalkozások. Azt javasolnám, hogy bármennyire nehéz is, az előírások betartása mellett, az embereknek meg kell próbálniuk megőrizni a bizalmat egymásban, és újra elmenni arra a kiállításra, koncertre, hiszen mindnyájan ugyanabban a helyzetben vagyunk.

Több pap és az érsek is koronavírussal fertőződött. Járványügyi megfontolásból mi javasolt ebben a helyzetben?

Egy picit szelídebben lépkednék ezen a területen, mivel valójában én rendszermodellező szakember vagyok és nem kimondottan járványügyi tudós. Azt mondanám, hogy az emberközpontú foglalkozásoknál, mint amilyenek a fent említettek is, statisztikailag ez valamilyen szinten normális, mivel ők több emberrel találkoznak, mint az átlagpolgár és így természetesen nagyobb eséllyel fognak fertőzött személlyel is kapcsolatba kerülni. Nem tudok mást mondani, mint a kormány előírásait szem előtt tartani, mert annak ellenére, hogy néha kaotikusnak tűnhetnek az intézkedések, nem légből kapottak. Az elején nagyon nehéz volt az intézkedéseket felállítani, mert egy új vírusról volt szó, így nem sok paramétere volt ismert. Ma már ez nem így van, és a társadalmi távolságtartási intézkedések is ennek fényében vannak előírva.

Megjelent a Vasárnap hetilap 2020. szeptember 20-i számában.