2020. szeptember 14., hétfő

0
794

EVANGÉLIUM

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van.
Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.
(Jn 3,13-17)

A kereszt Isten szeretetének jele. Azt jelképezi, hogy Ő akkor is képes szeretni, amikor kényelmetlen neki. Sőt, amikor kényelmetlen neki, akkor szeret igazán. Szeretetünkre akkor van a legnagyobb szükség, amikor valami eléri az ingerküszöbünket, feszegeti a határainkat. Aki ilyenkor is tud szeretni abban van szeretet. Jézus keresztje így hoz világosságot az emberi kilátástalanság közepette. Mi a szeretet oldalán állva az Ő munkatársai vagyunk. 

Kérdezem tőled Krisztusban testvérem: Képes vagy akkor is szeretni, ha kényelmetlen neked? 


Pakot Géza SJ, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum iskolalelkésze

MEGOSZTÁS