Hogyan készülünk Istennel az új tanévre? címmel szabadtéri lelki estet tartottak Marosvásárhelyen a remeteszegi Szent Család-plébánián hétfőn délután 6 órától.
A közelgő iskolakezdés minden szeptemberben vegyes érzelmeket szül gyermekekben, szülőkben, pedagógusokban egyaránt. Fokozottan így van ez ebben az évben, amikor a járványhelyzet félelme és a bizonytalanság is rányomja bélyegét a várakozók hangulatára. Ebben a helyzetben fokozottan szükségünk van arra, hogy megtaláljuk a megfelelő kapaszkodót, hogy Isten kegyelmével vértezzük fel magunkat és így kezdjük el az új tanévet.
Ezzel a céllal tartottak lelki estet a remeteszegi Szent Család-plébánián szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak és az értük imádkozni szándékozóknak. Az est mottója: „Isten nem a félelem, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk”.
Szentmisével kezdődött a program, majd ezt követte Egyed-Zsigmond Enikő tanár, háromgyerekes családanya tanúságtétele, aki felidézte, hogy miközben a karantén ideje alatt számos nehézséggel találta szemben magát anyaként, pár hét után arra jött rá, hogy mindezek ellenére a gyerekeiben való hite, az irántuk érzett szeretete változatlan. Az online tanítás kihívásai és nehézségei ellenére a hivatása és a hivatásából származó öröme ugyanaz. És miután erre kezdett figyelni, egyre könnyebben fogadta a kihívásokat és a nehézségeket.
A tanúságtételt elmélkedés követte, a Timóteushoz írt második levél kezdő versei alapján. Ezt a levelet Szent Pál a kivégzése előtt írja tanítványának, olyan helyzetben, amikor bizony rosszul mennek a dolgai, és kilátása sincsen a jobb kimenetelre. Nehéz helyzetek, problémák mindannyiunk életében vannak. Jelenleg egy globálisnak mondható, mindannyiunkat érintő probléma előtt állunk, amelynek kimenetele nem tőlünk függ. Ami tőlünk függ, az az, hogy hogy milyen gondolatokat, milyen érzéseket éltetünk, táplálunk magunkban.
Szent Pál így buzdít: „Ezért figyelmeztetlek, éleszd fel magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem folytán van benned. Hiszen Isten nem a félelem, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk”. Ha Isten kegyelmére, Isten szeretetére figyelünk, akkor csökken bennünk a félelem mértéke, és növekszik bensőnkben a béke, a józanság.
Amikor szorongást, félelmet tapasztalunk magunkban, akkor igyekezzünk felidézni életünkből olyan pillanatokat, amikor Isten munkálkodott bennünk. Istenélményeink felidézése, Isten kegyelmének „felszítása” megerősít bennünket: tudatosítja bennünk azt, hogy Isten szeretetét hordozzuk, bármilyenek is a külső körülményeink.
Szénégető István elmélkedésében az erő, a szeretet és a józanság kegyelmeit világította meg több oldalról. A Szentírásban számos esetben jelen van a félelem: a Mózes által előreküldött tizenkét előőrs közül tíz félelemmel telve érkezett vissza Kánaán földjéről. Kettő közülük, habár ők is ugyanazt látták, mint társaik, és nem is tagadták le mindezt, de más gondolatot éltettek magukban: „Az Úr velünk van, ne féljetek!” Ezzel a buzdítással sikerült legyőzni a félelmet és megvalósítani terveiket. Hasonló történt Dávidnak a Góliáttal való találkozásakor vagy a nagypéntek után bezárkózott tanítványok esetében, akik a Szentlélek erejével eltelve nemcsak félelmüket győzték le, hanem új lendületet, új küldetést is kaptak.
Az elmélkedés után szentségimádás következett a templomban, majd szentségi áldással zárult az est.
Molnár Izabella
