2020. augusztus 8., szombat

0
591

EVANGÉLIUM

Egy alkalommal egy ember járult Jézushoz, és térdre borulva így kérlelte őt: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény, és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe. Elvittem tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.”
Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Hozzátok ide a gyermeket!” Jézus ráparancsolt az ördögre, az kiment belőle, és a gyermek azonnal meggyógyult.
Amikor Jézus egyedül volt, a tanítványok hozzá mentek, és megkérdezték: „Miért nem tudtuk mi kiűzni?” Ő így válaszolt: „Mert gyönge a hitetek. Bizony, mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok e hegynek itt: »Menj innét amoda!« – átmegy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen.”
(Mt 17,14-20)

Az evangéliumokból egyértelműen kitűnik, hogy a hit csodákra képes. És mi mégis úgy élünk, mint a csodát tenni képtelen tanítványok. Életünket azért nem kísérik az isteni csodák, mert képtelenek vagyunk hinni a hit erejében. Mindenféle hiábavalóságot elhiszünk, pedig ha lenne egy mustármagnyi Jézusra hagyatkozó hitünk, akkor máris képesek lennénk létünk felgyógyítására. Diagnózisunkat maga Jézus fogalmazza meg: „hitetlen és romlott nemzedékké” lettünk. Ne is csodálkozzunk, hogy még Jézust is elönti a dűh!    

Táncos Levente-György dicsőszentmártoni plébános  

MEGOSZTÁS