EVANGÉLIUM
Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.”
Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.” (Mt 16,13-19)
Könnyű véleményt formálni, még magáról az Istenről, vagy az Úr Jézusról is, ismereteink alapján. Könnyű, mert egy külső véleményformálás még nem feltételezi a meggyőződést, az elköteleződést. Az evangélium kérdését viszont, Jézus ma nekem is felteszi: Te, kinek tartasz engem? Meg tudjuk vallani Péterrel: Uram, számomra Te vagy az élő Isten Fia? E hitvallásunktól függ, hogy a pokol kapui mennyire vesznek erőt a mi életünkön is!
Az evangéliumból még kikívánkozik egy kérdés: Vajon, kinek tart engem az Úr? E kérdéstől függ, hogy a mennyország kapui megnyílnak-e majd előttünk?!
Táncos Levente-György dicsőszentmártoni plébános
