Napjaink filozófiája

Közelebb hozni a teológiát

1
527
Esély a Transzcendensre. Illusztráció: Unsplash

Számomra nagy kérdés, hogy napjainkban beszélhetünk-e filozófiáról, és ha igen, az miképpen nyilvánul meg, hol található meg. A régieknél könnyű volt, mert szép vaskos könyvekben össze volt foglalva minden, de ma, amikor az emberek nem olvasnak vaskos könyveket (nem csak azért, mert nincs idejük, ez csak szöveg, inkább unják, ma elég egy-két címszó, és máris lehet továbbgörgetni), sokkal nehezebb klasszikus értelemben filozófiáról beszélni. Pedig napjainkban is él a filozófia, csak éppen az esztétikába merült: egy műalkotásba, ami lehet egy szobor, egy festmény, egy dalszöveg, amit tömegek dúdolnak, egy film, amit százezrek néznek meg. Ezek azok a helyek, ahol a filozófia él, és ugyanúgy, mint rég, kultúrát és közösségeket formál. Kutatásaim során ezekre a hatásokra szeretnék figyelni és ezen keresztül megvizsgálni, hogy miként lehet jelen az Isten a mostani kultúrában. Ehhez természetesen az embert kell megismerni (ma mindennek antropológiai alapot akarnak adni), akinek egyre jobban elmosódik az identitása, sőt, egy virtuális identitása is megjelenik. 

Az emberi kultúra fejlődését szemlélve észrevehetjük, hogy a kezdetektől fontos szerepet játszik a dinamizmus. Az az energia, ami előremozdította az embert, és ez ma sem változott. Ma mint lehetőség jelenik meg. Erről szólnak a reklámok, ezt akarja kínálni minden kisebbség. Talán azért, mert a Létnek nincs alakja, csak lehetősége, nincs nyugalma, csak lehetősége, nincs megoldása, csak lehetősége (vö. Hamvas Béla: Scientia sacra). Ez a lehetőség az esély számunkra a valami újra, de esély a Transzcendensre is.

András István

Közelebb hozni a teológiát, ez a célja sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónapban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy erdélyi és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát.