Gerhard Lohfink, aki közérthetően beszél a teológiáról

Közelebb hozni a teológiát

1
1899
Gerhard Lohfink

Néhány éve figyeltem fel egy katolikus német biblikus írásaira, aki az utóbbi időben korát meghazudtoló módon termékeny szerző, és néhány könyve már magyarul is megjelent. Azon ritka tudós személyek közé tartozik, aki szélesebb olvasóközönséget képes megszólítani. Gerhard Lohfinkről beszélek. Ez a név először hat évvel idősebb bátyjának köszönhetően vált ismertté az ószövetségi bibliakutatásban. (A diákok mindig derülnek a név elhangzásán, nyilván könnyen asszociálják hasonló módon hangzó magyar kifejezéssel.)

Gerhard Lohfink 1934-ben, a Majna menti Frankfurtban született, hat évvel Norbert bátyja után. A limburgi egyházmegye papja lett, a würzburgi egyetemen szerzett doktori címet, és ott is habilitált. A Tübingeni Egyetem Katolikus Teológiai Karának újszövetségi tanszékét vezető professzora lett 1976-ban. Tizenegy évvel később felhagyott az egyetemi oktatással, belépett a Katolikus Integrált Közösségbe. Ennek a Németországban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban és Tanzániában működő közösségnek fő célkitűzése a laikus krisztushívők apostoli munkájának segítése. A II. vatikáni zsinat Apostolicam Actuositatem kezdetű dekrétuma a világi hívők apostoli hivatását emeli ki, és ennek célkitűzéseit törekszik ez a közösség előmozdítani.

Közelebb hozni a teológiát, ez a célja sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónapban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy erdélyi és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát.

Az utóbbi két évtizedben a Herder kiadónál rendszeresen jelennek meg könyvei. Szélesebb közönség előtt tartott előadásainak írott anyagát gyűjtötte össze néhány könyvében. Kutatómunkáját, de előadásainak témaválasztását és nyelvezetét nem biblikus szakkonferenciákhoz alakítja. Ennek köszönhető, hogy könyvei közkedveltek és sokan olvassák. Magyarul már négy könyve jelent meg. Az első: Jézus utolsó napja, Ami a passió során valóban történt (Kairosz kiadó 2010). A csupán százoldalas könyvecske első mondatától az utolsóig leköti az olvasó figyelmét. Jézus élete utolsó óráinak a megértésében megbízható kalauz. A sok témával kapcsolatos információkat mesterien összefoglalja, és a maga nézeteit röviden és érthetően kifejti. A másik magyarul is megjelent könyve: A Miatyánk új értelmezésben (Lectio Divina – L’Harmattan Budapest – Bakonybéli Szent Mauríciusz Kolostor 2017). Ha az Úr imáját bibliai alapon, és nem hozzáköltött módon szeretné megérteni az olvasó, ezt a könyvet minden további nélkül ajánlani merem. A Miatyánk imának megrendítő magyarázatát adja. Magyarázata nem idillikus világot festő csevegés. Ezzel fejezi be: Segélykiáltás a vége (109). Tanítvány voltunkban akar megerősíteni. „Aki megértette a Miatyánk üzenetét, az tudja, hogy nyugtalanná tesz. Meg akarja változtatni életünket” (110–111). Olvasmányos és megragadó. 2019-ben jelent meg Ötven levél a keresztény hitről című írása (Újember, Budapest). A közérthetőség, a világos gondolatvezetés ezekben a levelekben is garantált. Igazán örültem a hírnek, hogy a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadója 2018-ban publikálta egyik legnépszerűbb és egyben nagyobb lélegzetvételű könyvét: A Názáreti Jézus ­– mit akart és ki volt ő? Huszonegy fejezetben, tudományos háttérrel a tarsolyában és érthető nyelvezettel vezeti be az olvasót Jézus titkába. Ilyen témákat érint: Jézus csodái; Jézus és az Ószövetség; meghalni Izraelért; Isten uralma – utópia?

Gerhard Lohfink maradandó példa marad abban, hogy a teológia magas szintű művelése és a közérthetőség nem zárja ki egymást, a teológusnak az a feladata, hogy hallja és értse meg azokat a problémákat és kérdéseket, amelyek a hívők és nemhívők nagy számát foglalkoztatják.

Több teológust kedvelek, és nemcsak a biblikus tudományok területén. Teológiai oktatóként hálásan gondolok vissza azokra a tanáraimra is, akik nemcsak ismereteket, hanem új szempontokat is adtak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán, Rómában a Gergely Egyetemen és a Biblikus Intézetben. Itt csak néhányat említek meg: Luis Francisco Ladaria Ferrer SJ (jelenleg a Hittani Kongregáció bíboros prefektusa) teológiai antropológiája, Charles Conroy MSC és Ugo Vanni szentíráskurzusai. A Biblikus Intézetben Jean Luis Ska SJ, Pietro Bovati SJ és Steve Pisano SJ tartoztak kedvelt tanáraim közé. Azokat a teológusokat csodálom, akik bonyolult összefüggésekről is egyszerűen tudnak beszélni és írni. Ezek közé tartozik Jean Luis Ska és Ugo Vanni. Tanulmányaim óta konferenciákon volt alkalmam másokat is élőben hallgatni. Ezek közé tartozik Martin Meiser saarbrückeni evangélikus professzor, aki ugyan Újszövetségre szakosodott, ám érdeklődési köre kiterjed a Septuagintára (a Biblia görög fordítására), az egyházatyák szentírás-magyarázatára és az ókori kereszténykritikus szerzőkre. Sokat lehet tanulni a kritikájukból. Meiser gyakori vendég Gyulafehérváron – szerinte második otthonában, ahol vendégtanárként opcionális kurzusokat tart. Így született meg jegyzeteinek magyar fordítása, amit a Septuaginta, inkulturáció és az identitás őrzése címmel a Szent István Társulat és a Verbum könyvkiadók közreműködésével jelent meg 2017-ben.

Oláh Zoltán