„Minden forrásom belőled fakad”

Morzsa

0
1042
Részlet a gyimesbükki templom egyik freskójából • Festette Lukácsovits Magda 1975-ben.
  • Vajon a szentmisétől, a szentáldozástól való megvonás valami nagyobb kegyelemre akar felkészíteni? Mi lehet ez a nagyobb kegyelem? A szentmise, meg a papság mélyebb megértése. De nem csak a hívek számára, hanem a papok számára is.
  • Most, a nagyböjt idején, a szentmise legszentebb részét előkészítő esemény énekében ez hangzik el: „Te úgy akartad, hogy önmegtagadással dicsőítsünk téged, bűnös vágyainkat féken tartsuk és a nélkülözőket segítve atyai jóságodat kövessük”.
  • „Önmegtagadás”… szentségi böjt… „Bűnös vágyainkat féken tartsuk”… mennyi felszínesség, önző vágy van bennünk még az Istennel való kapcsolatunkban is… „Nélkülözőket segítve”… minden hatósági előírás betartása mellett mindezekre mennyi, de mennyi lehetőség van…
  • Viszont a papok ebben a rendkívüli helyzetben is misézhetnek és áldozhatnak. Ha nem miséznek, akkor lelepleződnek. Ha nem áldoznak, akkor nem akarnak naponta áldozni… Ha ilyenkor a pap nem misézik, akkor ez azt jelenti, hogy még nem egészen fogta fel a szentmise lényegét.
  • A szentmisének nem az a közösségi jellege, hogy hányan vesznek részt a szentmisén, hogy hányan ministrálnak, hogy milyen kántor énekel. A szentmise közösségi jellege sokkal mélyebb…
  • A szentmise nem egy színdarab, amit lejátszunk a nézőtéri közönségnek. A pap nem a híveknek misézik, hanem Krisztussal az egész világ üdvösségéért.
  • Ismerek olyan idős, beteg papot, aki a kis szobájában egyedül misézik. S ha látogatója van, a látogató olyan pappal találkozik, mint aki a Sínai, vagy a Tábor hegyről jött le… Nem is szólva azokról a papokról, akik titkon a börtönben, vagy a gulágon miséztek.
  • Bevallom, eddigi papi életem folyamán volt, noha nem sokszor, hogy egyedül miséztem a kereszt előtt. Viszont azok a szentmisék életem legmélyebb szentmiséi voltak.
  • Az oltár lépcsőjén állva, a szentmise szavait mélyebben átélve, a mostani időt rendkívüli kegyelmi időként élem meg. Remélem, hogy ez az idő nem csupán az én szerzetesi-papi életemnek, hanem a kényszerűségből távol maradó hívő lelkek megújulására lesz.

Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM