EVANGÉLIUM
Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy milyen csodálatos dolgokat visz végbe.
Jézus meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse.
Még a tisztátalan lelkek is, amint meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fial” Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda ő. (Mk 3,7-12)
Az embereket sok minden gyötri. Ott van a félelem, a meg nem értés, a reménytelenség. Jézus ismét gyógyít, mert szükség van erre. Érdekes, hogy Ő nem kezeli, hanem általában felszólítja az embert és szembesíti: talpra tudsz állni! Képes vagy rá! Jézus valamennyi gyógyításkor nem vesz magára minden felelősséget, hanem ráébreszti a gyógyulni vágyót, hogy mit tud ő maga tenni a gyógyulásáért. Milyen jó lenne egymást is abban megerősíteni, hogy időnként ne másokat okoljunk a hiányokért és hibákért, és ne csak másoktól várjuk a segítséget, hanem vállaljuk magunkért is az életet, a felelősséget. Ma tiéd is lehet az élet-gyógyulás vagy éppen gyógyíthatóvá is válhatsz. De akarsz-e lépni, élni? Magadért, másokért, de főleg Istenért?
Csíki Szabolcs csíkdelnei plébános, székelyföldi ifjúsági lelkész
