A szentmise mélyebb átélésének útjait kereste a marosvásárhelyi (remeteszegi) Szent Család plébánia közössége a november 9-én szervezett plébániai közösségi napon. A közelgő eucharisztia évére hangoló nap mottója: „Krisztus Teste vagyunk”.
A nap elején műhelymunka-szerűen, kiscsoportok beszélgettek arról, mivel és hogyan szoktak a szentmisére készülni, mit hoznak magukkal, hogyan élik meg az egyes szentmiséket. A csoportok egyben a felajánláshoz kerestek szimbólumokat, amit a magyarázott szentmisében bemutattak Istennek és a közösségnek. Ezt követően az egyetemes könyörgésekben ezt imában is kifejezték Istennek.
Nagyon szép pillanata volt ez a napnak, amit az egyik résztvevő így fogalmazott meg: „Oltárra került az életünk.” És valóban: az oltár elé hozott szimbólumok mindegyike erről beszélt:
- egy korona virágokból Jézusnak, mert ő a családunk királya;
- egy közösségi emlék jelképe Međugorjéból, ahol fontos változást tapasztaltunk meg;
- egy szívecskés papírzsebkendő, mert a könnyeink vannak benne;
- egy kör, amire családunkból mindenki rajzolt valamit, amit Jézusnak hozunk;
- egy szék, amire ülve türelmesen hallgathatjuk egymást, hogy meg is halljuk egymást;
- egy tölcsér, amely nyitott az isteni kegyelem áradására;
- egy Szentháromság-ikon, mert nemsokára műtétre indulok;
- egy hangya, aki nagy terheket cipel, és a ha közben összeroskad, a társai segítségére sietnek;
- egy kő, amelynek az égtől távolabb eső része piszkosabb, mint ahogy belőlünk is az a rész tisztább, amely közelebb van Istenhez.
A szentmise végén a közösség elhatározta, hogy idén adventben minden hétköznap reggeltől estig tartó szentségimádást végzünk, mindenki egy-egy órát vállalva a Szentségi Jézus előtt. Az együttlét végén mozgásos játékokra került sor, amit a plébánia ifisei készítettek elő. A dinamikus, intenzív, és kacagós percekben nemcsak a fiatalok, hanem az idősek is örömüket lelték.
A napot egy fejedelmi agapé zárta, különleges ízekkel, beszélgetésekkel, sok-sok derűs pillanattal.
Szénégető István plébános elmondta, hogy évente két ilyen közösségi napot szerveznek azzal a céllal, hogy összegyűjtsék egy közös program keretében a plébániáról a különböző korosztályokat és kisközösségeket: egyedülállókat, házaspárokat, családokat, özvegyeket, időseket, hittanos és lelkiségi csoportokat. Ez a két nap lehetőség arra, hogy a különböző csoportok, akik az év folyamán a saját programjuk és beosztásuk szerint szervezik az együttléteiket, most közösen töltenek el egy napot együtt töltekezve.
Ezekre a napokra a plébániához tartozó nagy területű szórványból is meghívják a híveket. Ezáltal is tudatosítják a filiák híveiben és a városi közösség tagjaiban is azt, hogy így mindannyian együtt alkotják a plébániát.
Molnár Izabella
