EVANGÉLIUM
Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon (Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik. Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket. Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten Fia!” Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek; azok ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus.
Amikor megvirradt, Jézus kiment egy magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így válaszolt: „Más városoknak is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát, mert ez a küldetésem.” Azután folytatta tanítását Galilea zsinagógáiban. (Lk 4,38-44)
A csoda hozzátartozott Jézus küldetéséhez. Ezek a megnyilvánulások jelezték természetfeletti hatalmát, másrészt, hogy Isten az Ő népét nem veti meg. Beköszöntött a fény, a világosság. Egyértelmű, Jézus küldetése minden emberhez szól. Nála nincs személyválogatás, mindenki hozzátartozó lehet! Én is és Te is meghívottak vagyunk! Bárcsak önzetlenek lennénk e téren és nyitott szívvel állnánk Isten előtt, aki velünk is csodát vágyik tenni.
Csíki Szabolcs plébános
