20 éves az ivói Kolping Szabadidő Központ

„Mert mi Kolping művén dolgozunk, és a sorsunk, hogy összetartozunk”

0
1834
Húsz év nagy idő, még egy ember életében is, hát még egy olyan táboréban, ahol szüntelen nyüzsgés, élet zajlik.

A Kolping-tábor huszadik születésnapját gyűlt össze megünnepelni a népes sereg az ivói völgyben, augusztus 17–18-án. Húsz év nagy idő, még egy ember életében is, hát még egy olyan táboréban, ahol szüntelen nyüzsgés, élet zajlik.

Rengeteg minden belefért ebbe a húsz évbe. Harai Pál, Harai János és Mátyás Gábor atyák voltak a tábor megálmodói, valamint rengeteget köszönhetünk Erhard Maynek, a würzburgi kolpingos testvérek képviselőjének. A tábor a húsz esztendő alatt számtalan eseménynek adott otthont, mind gyerekek, mind felnőttek számára. Közmunkák, családos hétvégék, lelkigyakorlatok, vidám együttlétek, rászoruló gyerekek táboroztatása és még számtalan más esemény.

Mindig nagy szeretettel jövünk ide, ahonnan igazán felfrissülve térünk vissza otthonainkba. Mindent megkapunk, ami testnek, léleknek jó, szentmise, közös programok, ének, játék, nevetés. Így telt el a születésnap is. Már péntektől érkeztek a kolpingosok, és büszkén mondhatjuk, hogy ilyen sokan már rég nem gyűltünk össze. Jelen voltak a négyfalusi, marosszentgyörgyi, szászrégeni, maroshévízi, segesvári, medgyesi, gyergyószentmiklósi, székelykeresztúri, székelyudvarhelyi, nagyernyei, csíkszeredai, csíkszentdomokosi és borzonti kolpingosok. A würzburgi egyházmegye kolpingosainak képviselőivel eljött Erhard May würzburgi nyugalmazott egyházmegyei képzőreferens is, aki a tábor kezdetétől nagyon sokat segített. Volt olyan év, hogy hat alkalommal is eljött, és bizony nem üres kézzel.

Az ünneplést szentmisével kezdtük, amit Mátyás Gábor zeteváraljai plébános, Gödri István országos és egyházmegyei prézes és Boros Károly atya celebrált. A szentmisében megemlékeztünk Harai Pál és Harai János atyákról, akiknek oroszlánrészük volt a tábor megalapításában, valamint azokról a würzburgi és hazai személyekről, akik a tábor alapításában segítettek. Mátyás Gábor atya szentbeszédében hálát adva Istennek az elmúlt húsz évért, hangsúlyozta, hogy mennyire fontosak az ilyen keresztény jellegű táborok, ahol a hívek, felnőttek és gyerekek el tudnak csendesülni, Isten felé fordulni a természet nyugtató csöndjében. A szentmisét még fennköltebbé tették a szászrégeni kolpingosok, akik gyönyörű hangjukkal dicsőítették Istent.

A szentmise után a nap házigazdája, Kiss-Miki Melinda ismertette a további programot, majd következtek a köszöntések Gödri István egyházmegyei prézes, Dorothea Schömig, a würzburgi Kolping Szövetség elnöke és Eigel Tibor országos alelnök részéről. Ezt követően a gyergyószentmiklósi kolpingosok tánccal kedveskedtek a jelenlévőknek. Majd Erhard May képes beszámolója következett, amiben bemutatta, hogyan is született meg a tábor. Ámulva néztük, hogy annak idején a lápos, mocsaras területen csak egy kis kunyhó állt és nagy érdeklődéssel hallgattuk a humoros vagy elgondolkodtató történeteket. Meglepőek voltak a munkabevetésekről szóló számbeli adatok is.

A beszámoló után a marosszentgyörgyi kolpingosok népdalcsokrukkal elkalauzolták a hallgatóságot Erdély gyönyörű vidékeire. Nem maradt ki a finom ebéd sem, majd kis pihenés után 8 üstben főtt a finom gulyás, zengett az ének, hogy hangos volt belé a völgy. A finom ételeket háromtagú bizottság értékelte, hangsúlyozva a csapatokban tapasztalt jó hangulatot és az ételek leleményes felszolgálását is. Este a talpalávalót a szászrégeni In Aeternum zenekar szolgáltatta, és bizony éjfél utánig is eltartott a bál. Jó volt együtt lenni, felidézni sok szép emléket, találkozni kedves emberekkel. Köszönjük Istennek az elmúlt húsz évet és ezt a csodálatos napot, és köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ennek a szép ünnepnek a megszervezéséhez. Kolpinghoz hűen!

Osváth Mária, Marosszentgyörgy