2019. augusztus 7., szerda

0
1000

EVANGÉLIUM

Abban az időben Jézus továbbhaladt. Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem!” Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: „Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!”
Jézus kijelentette: „Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.” Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: „Uram, segíts rajtam!” Ő így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak!” Mire az asszony: „Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról!” Erre Jézus így szólt hozzá: „Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd!” És a lánya meggyógyult még abban az órában
. (Mt 15,21-28)

A mai örömhír kapcsán egy kedves házaspár kemény és őszinte mondata jut eszembe: „Az égbe nem a lusták mennek be, hanem azok, akik jól dolgoznak az Úr szőlőjében.” Nekünk, maiaknak bátor keresztényeknek kell lennünk, akik bátran élünk, imádkozunk és dolgozunk. Nagy példa az evangéliumi bátor asszony magatartása és kérése. Szüksége van segítségre, hiszen a lánya gyógyulása a tét. A kánaáni asszony akkor is kitart, amikor Jézus azt hangsúlyozza, hogy csak Izrael népéhez szól küldetése. Ő nem adja fel, nem mond le az élet lehetőségéről, hanem bátran kitart és kiáll kérése mellett. Bárcsak ennyire kitartóak lennénk, imában, lelkiekben, munkában, identitásunk megőrzésében. Szükséges ez az életstílus, mert ha mi nem építjük, óvjuk és védjük Isten adta életünk, akkor mi pusztítjuk és veszítjük el egész önmagunkat.

Csíki Szabolcs plébános

MEGOSZTÁS