Színezd újra az életed, ha megfakulna!

0
2007

Felfedezni az életet beszínesítő Istent a hétköznapi monotonitásban – többek közt erre igyekeztek sarkallni a gyermekeket a Katolikus Magyar Bibliatársulat idén is nagy odaadással megszervezett Kincses-sziget gyerektáborában június 26-29. között, Marosfőn.

A táborba marosvásárhelyi, gyimesfelsőloki, csíki és gyergyói gyerekek jelentkeztek. Különleges témák kerültek tálcára, a második napot például az „Isten a hétköznapokban” mottó köré szervezték. A szervezők célja az volt, hogy a gyerekek megértsék, Isten az élő vízforrás a mindennapokban és azt akarja, hogy felfedezzék Őt. A gyerekek cukros italokat kóstolgattak, és csak egy kis idő elteltével ihattak vizet, hogy megértsék a víz igazi értékét, majd egy plakátra kellett felírniuk mindennapi feladataikat, kötelességeiket, a plakáton azonban homok volt, ami jelképezte mindazt, ami ezeket a tevékenységeket megnehezíti.

A gyerekek meghallgatták a szamariai asszony Jézussal való találkozásának történetét, majd Sieger Köder képe segítségével egy képmeditáción vettek részt. A csoportbeszélgetéseken kibonthatták, megérthették a témát, és saját életükre fordították le. Ezt követte a közös megbeszélés és a nap mottójának kiválasztása: „A szürkét váltsd színesre!”, hangsúlyozva ezzel, hogy mindig képesek vagyunk megváltoztatni az életünket, és a monotonitásban felfedezhetjük Istent, aki színt ad a hétköznapokban. Az I-IV. osztályos gyerekeknek eltérő tevékenységük volt, ők a sziklára épített ház történetét hallgatták meg és Jézusról, mint biztos alapról beszélgettek. Délután a túráztak a résztvevők, majd csapatépítő játékokkal zárták a napot.

A harmadik nap témája, az „Isten a válságban” célja az volt, hogy a fiatalok felelevenítsék válsághelyzeteiket, és felfedezzék ezekben azt, ami áldás, ami megerősíti őket. Minden gyerek kiment, és egy követ választott, ami nehézségeiket jelképezte, ezt követően meghallgatták Jákob történetét. Ennek fényében mindenki a templomba ment, és az oltár elé helyezte a kövét, Istennek adta át saját nehézségeit, majd megáldották egymást párokban. A kisebbek a kafarnaumi százados történetét hallgatták meg, és a hit fontosságáról beszélgettek. A nap mottója, a „Most, most változtass!” azt sugallta, hogy ne várjunk a következő pillanatra, hanem azonnal lépjünk a jó útra. Délután agyag segítségével próbálták megformálni mindazt, amit a délelőtt folyamán megértettek. A nap csúcspontja a színes-est volt, ahol minden csapat egy-egy előadást mutatott be, ezt követte a tábortűz.

Az utolsó nap szentmisével kezdődött. Kiértékelésre is sor került, amelyen mindenki elmondta, mi tetszett a táborban, mi az, amin változtatni lehetne, és mit visznek magukkal a hosszú útra. A legtöbb gyermek a minőségileg eltöltött időt, az új barátokat, a színes-estet és a tábortüzet említette pozitívumként, ám emellett a kincs, amit mindenki magával visz, az a két mottó volt. A résztvevők a Magna Cum Laude Színezd újra című, témába illő dalával engedték útjukra a fiatalokat. A Kincses-sziget tábor sikerét nem csak a résztvevők visszajelzéseiből lehetett kikövetkeztetni, hanem a gyerekek szemeiben gyűlő könnyekből is a búcsú pillanatában.

Orza Andrea, XII. osztályos önkéntes