Nem mindegy, mi lesz a fa sorsa, ha én vagyok a fa

1
2250
Fotók: Balázs Katalin

Olyan könyvbemutatón vehettek részt Erdély több településén, amelyen a csend bírt nagyobb erővel a szónál. Ahol nem idéztek egy sort sem a könyvekből, de szerepet kapott a „hallgató”. Két kötet került asztalra, az est azonban mindenki számára egyedi út bejárását tette lehetővé.

A Verbum kiadó gondozásában ritkán jelennek meg fordítások. Szőcs Csaba, a kiadó igazgatója viszont elmondta, Bereczki Silvia segítőnővér biztatására most „kivetette a hálót”. Az Amerikában a legjobbak között nyilvántartott lelki író és lelkigyakorlat-vezető, Joyce Rupp két kötete először jelenhetett meg így magyarul, mert Bereczki Silvia úgy gondolta, elérhetővé kell tenni olyan írásokat, amelyek, ha rajta sokat segítettek, másnak is hasznára válhatnak. A könyvek Gyergyószentmiklóstól Brassóig utaztak március első hétvégéjén.

Élni akarásra késztető szikrák

A segítőnővérnek is premier volt a vállalt munka, bár rövidebb írásokat már fordított németről, angolról, kötetek fordítását viszont most kezdte – jelenthető ki bátran, hiszen az Angliában élő szerzetes fordítómunkájának minden bizonnyal lesz folytatása.

Joyce Rupp könyveiből kettőt választott ki, egyeztetett a szerzővel és így a Verbum megvásárolhatta a kiadáshoz szükséges jogokat. Az egyik kötet a Fényszikrák nevet viseli, alcíme: Sötétség és személyes növekedés. A lélekre jellemző ugyanis, hogy a nappal után az éjszakát is meg kell élnie, a sötétséget, amely a fejlődés segítője, ám sok fájdalommal jár. A sötét kilátástalanságban megváltónak tűnhet akár egy szikrája is a fénynek, amely erőt ad, hogy az ember akarja az életet. Az életet, amely a növekedésre vezet. Ezen az úton tudnak társak lenni Joyce Rupp fényszikrái.

Határtalan együttérzés – Életmódteremtés a második kötet címe, amely tekinthető egyszerű esszékötetnek is, de annál sokkal több. A szerző egy témában kifejtett gondolatait kérdések, feladatok követik, versben foglalt imája kerekíti ki. Ráadásul a fejezetek hetekre osztják a kötetet, alfejezetként napok jelennek meg – ideális például nagyböjti lelkigyakorlat végzésére akár egyedül, de csoportban is.

Bereczki Silvia könyvajánlása igen egyszerű: bár csak levelező viszonyban van még Joyce Ruppal, tudja róla, hogy 75 éves, szerzetes, egy melegszívű, hiteles ember, aki „tudja, milyen, amikor szenvedünk, vagy kísérünk más szenvedőket. Közel két évtizedig tartott az életközép-krízise amelyben minden, amit biztosnak hitt, megkérdőjeleződött.”

Meditáció a könyvbemutatón

A kettős és rendhagyó könyvbemutatón a könyvekből merített különböző meditációs gyakorlatokon vehettek részt a jelenlévők. Játéknak tűnhetett, üzenete mégis továbbgondolásra kívánkozott. Így azé a feladaté is, amely mindössze annyiból állt, hogy vegyünk mély levegőt, fújjuk ki, majd vegyünk újra levegőt. Mert „egy belégzés nem elég ahhoz, hogy utána az életünket kilégzéssel éljük. Miközben másokról gondoskodunk, nekünk is szükséges töltekezni, mert senkinek sem lesz jobb, ha mi megszűnünk lélegezni, létezni”. Az együttérzés több, mint együtt érezni a szenvedőkkel: ezt az érzést önmagunkra és a teremtett világra is érdemes kiterjeszteni annyira, hogy létmóddá váljon: együtt érző jelenlét legyünk.

Egy meditáció során a teremtett világgal való együttérzésből is ízelítőt kaphattunk, így azt is: Nem mindegy, mi lesz a fa sorsa, ha én vagyok a fa. Hogy mi van még e gondolat mélyén, az is kiderül az együttérzést fényszikrákkal megvilágított kiadványokból.

Balázs Katalin

1 HOZZÁSZÓLÁS