Böcskei László Panamából: A hit öröme itt van a levegőben

0
1985

Mire gondolsz hirtelen, amikor egy +5-tel kezdődő, hosszú számsorú hívás jelenik meg a telefonodon? Biztos már megint valami külföldi huncutok. Ehelyett, a „püspököd” hív a „világ másik végéről”. Hét órás időeltolódás, az Ifjúsági Világtalálkozónak otthont adó Panama városban még jócskán délután van. A fiatalok a keresztút átelmélkedésére készülnek. Romániából egy negyven-, Magyarországról egy ötvenfős csapat vesz részt a világeseményen, amelyen e két ország püspökkari konferenciájának megbízásából, Böcskei László nagyváradi megyés püspök tart katekéziseket. Telefonon keresztül vele beszélgettünk.

Nagyon feldobott hangulatban vagyunk már egy pár napja itt Panamavárosban, nemrég fejeztük be a plébánián szervezett hivatalos programot, a katekéziseket és a közös szentmisét, ma ugye Szent Pál apostol megtérésének ünnepét is ültük. Nagyon nyitott közösségbe találtunk, nagyon nagy szeretettel fogadtak bennünket, és olyan jó meglátni az egyháznak ezt az arculatát is, tele örömmel, lendülettel, fiatalok és idősek, mindenki mindent megtesz azért, hogy mi jól érezzük magunkat.

A fiataljaink – gondolok itt a romániai és a magyarországi csoportra – mind egy plébánia területén vannak elszállásolva, és érdemes megemlíteni, hogy együtt töltöttük ezeket a napokat, a katekézist magyar és román nyelven tartottam, és a szentmisét is magyarul és románul mutattuk be. Jó volt együtt lenni, megragadni azokat a szép pillanatokat, minden feszültség nélkül együtt lenni. A hangulatot fokozta az itteniek hozzájárulása, énekkel, kedveskedésekkel, mindenről gondoskodtak, hogy otthon érezzük magunkat. A katekézisekben a hivatásra reflektáltunk, Sámuel történetén, illetve az angyali üdvözlet jelenetén keresztül. Isten szeret minket, Isten megszólít minket, nekünk pedig válaszolnunk kell erre a megszólításra, és a fiataloknak bátorságra van szükségük, hogy ezt megtegyék, hogy válaszoljanak Isten hívó szavára. Ez a lényeg, ami körül próbáltunk elmélkedni.

Fotók: varad.org

A plébániákon rendezett programok mellett természetesen ott vannak a központi programok. Megérkezett a szentatya. Tegnap volt az ő köszöntése, itt „megállt az élet”, amikor megérkezett: mindenki kiült az utcára, az út mentére és ujjongott, és örült, hogy bár csak egy pár pillanatra is – mert elég gyorsan haladt el a szentatya az emberek előtt -, de ott látják, és maguk között tudhatják.  A fiatalok nagy reményekkel vannak, erőforrásnak tekintik ezt a jelenlétet, ezért fontos, hogy ott legyünk velük, és hogy bátorítsuk őket, és figyeljünk oda mindannyian, mire tanít a szentatya.  Ezt tesszük ezekben a napokban.

Most épp a keresztúti ájtatosságra készülünk, oda szállítanak bennünket. Ezek mind ilyen nagy méretű események, ahol az ember észreveszi, megtapasztalja a világegyháznak az igazi arculatát. 140 országból vannak itt fiatalok, ez már önmagában nagyon beszédes. Bár egy kicsit fáradtak vagyunk, de azért minden reggel új lendülettel indulunk.

Ma szeretettel gondoltunk és emlegettük az otthoniakat, főleg azokat a fiatalokat, akik otthonról próbálnak bekapcsolódni a világtalálkozó eseményeibe. És gondolok itt most az egyházmegyénk csoportjára, akik készülnek, hisz holnap majd a „Magyar Panamán” vesznek részt Budapesten. Mindenki itt van velünk, gondolunk rájuk, és imáinkban hordozzuk őket.

Csodálatos hangulat van, a hit öröme tényleg itt van a levegőben. Ezt szívjuk magunkba, és reméljük, ha hazamegyünk, tovább tudjuk adni.

Mindenkit köszöntünk! Minden jót kívánunk, Isten áldását mindenkinek!