Tizenhetedik alkalommal tartottak Csángó Napot Csíkszeredában. A rendezvény ötlete 2000-ben, Klézsén, a Szeret–Klézse Alapítvány összejövetelén kezdeményezték. „Sántha Attila költő ötlete volt, hogy a nagyobb székelyföldi városokban minden évben szervezzenek Csángó Napot, ezáltal egy kicsit közelebb hozzáka székelyeket és csángókat. Több mindent megismerjenek róluk, és ők is közvetlen kapcsolatba kerüljenek a székelységgel.” Mondta a rendezvény céljáról Borbáth Erzsébet nyugdíjas tanár, aki a csíkszeredai Csángó Nap szervezését vállalta. A város több intézménye és lelkes munkatársaik segítettek neki ebben, és a tanárnő szerint nekik is köszönhető az, hogy a rendezvényt Csíkszeredában azóta is minden évben megtartják.
Őrizzék és adják tovább elődeik gazdag örökségét, keresztény hitüket és a magyar kultúrát – erre kérte a Csángó Nap résztvevőit a Millenniumi templomban tartott szentmisén Darvas-Kozma József esperes-plébános. A Szent Kereszt-plébánia elöljárója elmondta: nagy a moldvai magyar közösségékben tapasztalt lemorzsolódás. Míg az 1990-es évek elején a falu határában legeltető emberek is magyarul társalogtak, ma már ott is csak román beszédet hallani. Klézsén valamikor két magyar iskola és magyar óvoda is volt, ma már egyetlen önálló magyar tanintézmény sincs a térségben. Másfél évszázaddal ezelőtt Moldva tizenhat templomában hirdették magyar nyelven az igét. Most már egyetlen közösségben sincs magyar mise, pedig évtizedek óta kérik ezt a csángók. Ezért is fontos az őseiktől megtanult énekek, hagyományok, a keresztény hit és a magyar kultúra őrzése és továbbadása, hangsúlyozta a plébános. Ahogyan a szervezők is megfogalmazták: a csángókért szólt vasárnap a Millenniumi templom harangja, és a Csángó nap hiánypótló szentmiséje jó alkalom volt arra, hogy a Klézséről, Külsőrekecsinből és Dumbravénből érkező vendégek újra elődeik nyelvén, magyarul imádkozzanak és énekeljenek.
Délután a Hargita Együttes székházában folytatódott a program. A klézsei, külsőrekecsini és dumbravéni hagyományőrzők autentikus népviseletükben léptek színpadra, és ízelítőt nyújtottak a régi magyar nyelvjárást is őrző szokásvilágukból. 30 évvel ezelőtt még falujukban gyakorolt hagyományt, a Csángó menyekezőt, azaz csángó lakodalmast mutatták be. Az érdeklődők figyelemmel követhették a vendégek meghívásánál mondott rigmusoktól a menyasszony és vőlegény öltöztetéséig, a lánykérést követő felvonulástól az ifjú pár megáldásáig, a régi hagyományt őrző mozzanatokat. A hagyományőrzők a közönséget sem hagyták ki a lakodalmi mulatságból. Körbetáncolták a közönséget is, Hodorog András és Legedi László moldvai csángó zenészek, illetve Ádám Rebeka és Sára Ferenc muzsikálása kíséretében.
A táncházzal záruló rendezvényt Hargita megye Tanácsának Kulturális Központja, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a csíkszeredai Szent kereszt Plébánia, a Csángó Továbbtanulók Közössége és a Domokos Pál Péter Egyesület szervezte.
(Cs. M.)
