Véget ért augusztus 4-én, szombaton Szelterszen a gyulafehérvári főegyházmegye családpasztorációs munkacsoportja által szervezett Szülők iskolája tábor. A 2005 óta minden évben megrendezett főegyházmegyei családos rendezvény idei mottóját a Lukács-evangéliumból választották: „Uram, taníts minket imádkozni!” (Lk 11,1)
A Szent Gellért Alapítvány táborozóhelyén immár harmadik éve szülőiskolaként meghirdetett családos rendevényre idén tizenkét család jelentkezett be Csíkcsicsóról, Gyergyószentmiklósról, Karcfalváról, Kézdivásárhelyről, Nagyernyéről, Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről.
A szervezők célja az volt, hogy a kisebb vagy kamaszkorú gyermekeket nevelő szülők számára olyan meghitt, bensőséges légkört biztosítsanak, amelyben lehetőség van az egymástól való tanulásra, támogatásra, a kölcsönös megerősítésre. A tábor napirendje azt is lehetővé tette, hogy a szülők a szabadidős foglalkozások, játékok, kirándulások során több időt töltsenek együtt.
– Az imádság megújítása, elmélyítése, megalapozása, az imádság, mint áldás, mint megnyílás Isten előtt, az imádság, amely belépés Isten közösségébe, ami megtöri a bennünk levő sötétség erejét, a szeretetlenséget, bizalmatlanság, erőszakot, durvaságot – ezek voltak a témáink, ezekről beszéltünk. Azonban az imádság nemcsak egy téma, nemcsak egyik napirendi pontja keresztény életünknek, hanem annak a forrása, az Egyházat éltető erő, a családi élet fontos része. Ezért, hogy közel kerülhessünk Istenhez, úgy mint keresztény család, időnként témává kell tennünk – mondta el a tábor lelkivezetője, Szénégető István főegyházmegyei családreferens, remeteszegi plébános, aki a napi tanításokban, a napi szentmisék prédikációiban vezette végig a jelenlevőket a személyes és családi imádság útján.
A részt vevő családok nemcsak előadásokat, elmélkedéseket hallgathattak az imádságról, a különböző imamódokról, hanem a reggeli és esti együttléteken, a szentmiséken, a szentségimádáson a családi imát is gyakorolhatták: a házaspárok magukban, de a gyerekeikkel együtt is imádkozhattak.
A tábor kiemelekedően fontos mozzanatai voltak a személyes idők a házaspárok között, a mély lelki beszélgetésekre, elevenen ható és sok terhet feloldó szentgyónásokra is lehetőséget adó hosszú séták.
Az egybefogó, meghitt hangulatnak köszönhetően újabb kapcsolatok, barátságok szövődtek felnőttek és gyermekek között. Több család is a változtatás, az újjászületés, az új élet reménységével indultak haza, azzal a szándékkal, hogy Istent újra meg újra behívják az életükbe. Mert Ferenc pápa szavaival élve „ha a családnak sikerül Krisztusban összegyűlnie, akkor ő összefogja és megvilágosítja az egész családi életet.” (Amoris lætitia, 317.)
A szervezők örültek, hogy néhány családot sikerült megszólítaniuk, az ima által velük eggyé válni, az imádság és Isten kegyelme által megerősödni és erre kitűnő hátteret biztosított a Szent Gellért Rehabilitációs és Rekreációs Központ, és a házigazdák vendégszeretete. A családostábort Hargita Megye Tanácsa támogatta.
Kertész Tibor
