Az élet zarándokút – ezzel a gondolattal indult május 5-én Kálmándon a püspökség világiak irodája által szervezett lelki nap, amelynek első felében szemlélődő sétát tartottak a természetben. A résztvevőket arra kérték, figyeljenek a fizikai értelemben megtett útra, a tájra, ahol elhaladnak, a természet egészére és a részleteire, de az esetlegesen megtett belső útra is. Istenhez, önmagukhoz, a társaikhoz próbáltak így közelebb kerülni. A szemlélődés az igazság megragadásának csendes, többnyire szótlan, racionális megfontolások nélküli állapota. Alapja az ember veleszületett adottsága, a nyitottság a transzcendencia és az isteni titok felé. Így a szemlélődés egyfajta meditáció is, egy csendes és elmélyült állapot, amelyben közvetlenül és közvetetten Istent próbálják a résztvevők megtapasztalni.
A tartalmas sétát követően, a templomkertben helyet foglalva a kánai menyegző történetét olvasták el, és abban Mária magatartására tekintettek, a céltudatos és tárgyilagos, meggyőződésből fakadó megnyilvánulásaira. Végül azt vizsgálták, hogyan alkalmazhatnák a megismert hozzáállástípust életükben? A gyakorló Krisztus-követő életében ugyanis a hit meggyőződéssé tud válni, ehhez azonban szükség van a személyes megtapasztalásokra, istenélményekre.
Kép és szöveg: Józsa János
