Betlehem örömét vittük az új évben is

Olvasói levél

0
1917

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum Kérező katona nevű csapata vízkereszt utáni héten indult el hagyományos betlehemes-előadásával, hogy különböző közösségeket meglepjen, s emlékeztessen arra, hogy a karácsony nemcsak három napból áll, hanem azt egy évben többször is meg lehet élni, sőt akár egész évben  bennünk lehet az ünnep öröme és békéje.

A plébániára tartottunk

A betlehemes-előadással a magyarországi Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány által koordinált Székely Kapuk – Zöld Kapuk Közép-Európai Ökocivilizációs Játékok nevű vetélkedőn is felléptünk. Erre a részt vevő csapatok régi betlehemes játékkal és/vagy hat tablóból álló, a teremtésvédelemhez kapcsolódó kiállítással nevezhettek be. Iskolánk tanulói Ambrus Adél magyartanár és Bálint Róbert hittantanár irányításával betlehemesjátékkal pályáztak erre a vetélkedőre. A tanulók lelkesen, örömmel készültek és vettek részt a próbákon, hozták magukkal a jó hangulatot, amely nélkül nem is lehetett volna elképzelni a próbákat. Valószínűleg lelkesedésük a szülőkre is átragadt, akik elkísérték a gyerekeket a próbákra és tanácsokat is adtak.

Bár a vízkereszt utáni előadásunk megkésettnek nevezhető, a tapasztalat azt igazolja, hogy a közösségek mindig „vevők” egy kis karácsonyi érzésre. Ahogy egyik néni fogalmazott mosolyogva az előadásunk után: „Kellemesen megsirattak a gyermekek előadásukkal. Köszönjük!”

Első helyszínünk a csíkszeredai segédpüspöki hivatal kápolnája volt, ahol Tamás József püspök szeretettel fogadott bennünket, előadásunk után pedig kis agapéra is sort került. Öröm volt nézni, ahogy a gyermekek beleélik magukat a szerepekbe, és a kis izgalmaktól eltekintve, félelem nélkül adták elő énekes és hangszeres kísérettel a gyimesi betlehemest.

A második helyszín a kegytemplom volt. Itt már több kérdés merült fel: vajon a hangunk nem vesz el a nagy templomban? Sokan lesznek? A résztvevők a csíksomlyói Márió Rádió-stúdió tagjai és önkéntesei voltak. A nagy kegytemplomban megállt egy pillanatra minden. Mintha ez a csend készítette volna elő a gyerekek előadását, amely nagyon jól sikerült.

Kegytemplomi előadásunk pillanatképe.

Jutalomként és a gyerekek nagy örömére kicsit a Mária Rádió stúdiójába is bepillantást nyertünk.

Megnéztük a Mária Rádió stúdióját is.

A következő helyszín a Csíkszépvízi Ápoló és Gondozó Otthon volt. Itt a gyermekek talán életükben először szembesültek azzal, hogy az élet néha váratlan helyzeteket idézhet elő, és van annak kevésbé napos oldala is. A mintegy ötven résztvevő, néző megilletődve figyelte az előadást, de a gyermekek is megilletődve adták elő betlehemesünket. Könnyes szemek figyelték a gyermekek minden mozdulatát, énekeit, de könnyes, megilletődött szempárokat lehetett észrevenni az előadóknál is.

Kis csapatunk családi háznál is megfordult, hiszen eredetileg családlátogatásokra íródott a darab. De voltunk a gyimesközéploki plébánián is. Az iskolakezdéskor pedig iskolatársaikat, kicsiket és nagyokat is szeretné meglepni a Kérező katona csapat.

Zárszóként elmondhatjuk: az öröm az arcokon, a könnyező és mosolygó szempárok, a gyermekek arcán és a hallgatóságon látszó lelkesedés mind-mind magárét beszél. Ahogy az egyik pásztor fogalmazott: jövőre újra jövünk, ne felejtsenek el!

A betlehemes szavaival búcsúzom én is:

Köszönöm s hálálom, kik ezt hallgattátok,
s e csekély munkánkat meg nem utáltátok,
azt vélem, hogy rosszat nem is tanulátok’,
‘miért egekbe’ legyen jutalmatok.
Te pedig, jó gazda, kik szállást adátok’,
semmi átok ne férjen hozzátok,
az Úr Jézus áldása szálljon tireátok,
mi pedig elmegyünk, s ti vígan maradjatok!

Bálint Róbert hittantanár