Értékes reformáció

Végéhez közeledik a Refo500 projekt

0
1235
(Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület)

A reformáció évfordulója kapcsán érdemes és kellő megemlékeznünk Martin Luther, illetve korábbi és későbbi, az egyház visszaéléseit és túlkapásait kritikával illetők tevékenységéről. Még ha ezek a kezdeményezések idővel szakadáshoz vezetettek is, a katolikus egyház számára is meghatározó, felrázó erejű események vették kezdetüket ötszáz éve. Fontosnak tartjuk, hogy józan és mértéktartó módon, nyíltan és szeretettel beszéljünk a reformáció Európa és az egyetemes egyház arculatát formáló jelentőségéről. Egyházi, világi és tudományos megmozdulások sora tiszteleg e jeles évforduló előtt. E rendezvények egyike a Refo500 elnevezésű, két éven át zajló projekt volt, amelynek kapcsán a Vasárnap hetilap több projektkoordinátort is megszólaltat.

A változás kultúrái és kihívásai című Refo500-program megnyitóján. (Fotó: Gábor Csilla Facebook-oldala)
(Fotó: Kolozsvariradio.ro)

Soós Annát, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettesét, a magyar tagozat vezetőjét Réti Tamás arról kérdezte, miért tartotta fontosnak a felsőoktatási intézménynek a Refo500 nemzetközi programhoz való csatlakozását.
A reformáció szerintem meghatározó esemény (volt), lényegesen befolyásolta Európa történelmét és az egyetem kialakulásához is hozzájárul, így magától értetődőnek tartottam, hogy az egyetemünk is saját rendezvényének tekintse a konferenciasorozatot, illetve a Refo500 platformhoz való társulást. Számomra mint meggyőződéses kereszténynek önmagában fontos esemény ez. Egy olyan keresztény felekezet, az evangélikus egyház tagja vagyok, amely meghatározó szerepet játszott a reformációban. Ez a rendezvénysorozat számomra fontos üzenetet hordoz, mivel rávilágít az akkori megvalósításokra és azok mai napig is tartó hatásaira.

Archív felvétel

Zamfir Korinnát, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanárát Dénes Gabriella többek között arról kérdezte, a projekt elején megfogalmazott, a teológiai és igazi ökumenikus párbeszédre vonatkozó elvárások megvalósultak-e.

(…) Az elmúlt két év nem járult hozzá a teológiai párbeszédhez. Nem indult el az a folyamat, amely Németországban már sok évtizede zajlik, amely lehetővé tette a reformáció korabeli hitviták, vitás teológiai kérdések közös elemzését. Németországban, illetve a világegyházban katolikus és evangélikus teológusok számos közös dokumentumban mélyrehatóan vizsgáltak több vitás kérdést, és közösen dolgozták fel a reformáció tanulságait. Ezzel szemben nálunk semmi nem történt ez irányban. A Refo500 erdélyi programjait értékelve azt mondhatom: az együttműködés mindenképpen hasznos volt. De sajnálom, hogy mindkét oldalon kevés az önkritika, és teljesen hiányzik a tervszerű teológiai párbeszéd. (…)

Pillanatkép a változás kultúrái és kihívásai c. Refo500-konferenciáról (Fotó: Gábor Csilla/Facebook)

A teológiai párbeszéd nem létezik, sőt annak nemzetközi eredményeit sem ismerjük. Az egyik oldal a reformációban csak az igaz egyháztól való elszakadást látja, a másik oldalon bizonyos triumfalizmus és a reformáció kritikátlan magasztalása látható. Legfennebb a lövészárok-ökumenizmust vagy a protokollökumenizmust gyakoroljuk továbbra is, de a más felekezetűekkel szembeni ellenszenv sokakban mélyen be van gyökerezve. Nem ritka az a (köz)vélemény saját egyházunkban, hogy „térjenek vissza” mindazok, akik keresztények, de nem katolikusok. A II. vatikáni zsinaton azonban egyház feladta a rekatolizáció gondolatát, és őszintén elismerte a párbeszédre alapozó ökumenizmust, amely csak egymás értékeinek tiszteletben tartásával valósulhat meg. Ehhez nélkülözhetetlen lenne a teológiai párbeszéd, illetve az ökumenikus teológia oktatása a teológiai karokon, a papok, a lelkészek ökumenikus képzése. Mert a mentalitást nagymértékben ma is ők alakítják. Amíg ők csak apologetikusan közelítenek a reformáció által felvetett kérdésekhez, amíg nem ismerik a teológiai párbeszéd reális eredményeit, és ellenszenvet táplálnak a más felekezetűek iránt, addig nem látok esélyt a szemléletváltásra. A változást azt hiszem, a teológiai oktatással kellene kezdeni.

A Vasárnap október 29-ei lapszámában Péter István és Gábor Csilla projektkoordinátorok gondolatait és értékelését is olvashatják.

MEGOSZTÁS